Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - A településkép védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3822 úgy értettem egyébként az ötpárti egyeztetésen is, hogy volna e tekintetben fogadókészség a kormányzati oldal részéről. (15.00) A másik ilyen jellegű kérdé s, illetve felvetés az arculati kézikönyvvel kapcsolatos, ami egy nagyon fontos dolog, hiszen ez maga az értékkataszter, ami alapján aztán lehet majd egy önkormányzati rendeletet alkotni. Szuper! Iszonyatosan nagy szükség van rá minden településen. De Magy arországon momentán 3200 település van. Nem tudom, őszintén szólva, hogy kik tudják ezt megcsinálni, kik lesznek rá jogosultak. Már az is eléggé szűkre szabja a kört, hogy ma Magyarországon ki végezhet főépítészi tevékenységet. Tehát ez alapján az egyébkén t építészdiplomával rendelkezőknek csak egy eléggé szűk köre vállalhat ilyen értelemben munkát, amikor látjuk, hogy az IVSeket, tehát az integrált városfejlesztési stratégiákat is meg kell alkotniuk az európai uniós pályázatokhoz az egyes településeknek, milyen nagyon nagy kereslet van olyan építészirodákra, amelyek egyébként azzal a jogosultsággal rendelkeznek, és olyan szakembergárdájuk van, hogy az ezzel kapcsolatos tevékenységet el tudják látni. Hát még egy ilyen arculati kézikönyv szerinti értékkatasz ter összeállítása milyen hallatlan munkát jelenthet majd mind a 3200 településen! Éppen a tegnapi egyeztetésen merült fel, hogy sajnos messze nem minden önkormányzatnak van még mindig helyi építési szabályzata, és tekintettel arra, hogy szinte nap mint nap módosítjuk az építési törvényt, illetve az építési folyamatokra vonatkozó mintegy 66 jogszabályt Magyarországon, ezért kétségtelen, hogy ezeknek a szavatossága lejár. Egyébként is felül kellene őket vizsgálni tízévente, de ezek alapján, meg egyébként is m ár van bennük számtalan olyan rész, ami már nem lehetne hatályos; tehát ezeknek a felülvizsgálatára is kellene ember és hozzáteszem: pénz, mert ez azért nagyon sok esetben igen megterhelő. Különösen a kistelepülések számára, ahol leginkább fontos lenne egy ébként a helyi értékvédelem, hogy ami még van, azt próbáljuk menteni, meg egyáltalán rögzíteni, mondjuk, egy arculati kézikönyvben, hogy nekünk ezünk van, ez számunkra a fontos, hiszen a közösségteremtésnek az egyik legfontosabb része az, hogy közösen egy település lakossága meg tudja mondani, hogy számára mi az, ami érték. Ebben kétségtelenül orientálni kell, tehát segítséget kell tudni nekik adni, hogy mit is jelenthet egyáltalán maga az a fogalom, hogy érték, és ahhoz képest azon az adott településen mit lehet fellelni. Szóval, ebben a kérdésben, hogy tulajdonképpen ezt az értékkatasztert ezeken a településeken kik és miből fogják megcsinálni, számomra nem derült ki egyrészt a törvénytervezetből, meg a települések költségvetését ismerve, sajnos azt kell m ondanom, hogy erre igen kevés esélyt látok, hogy ez tömegével el fog tudni készülni a közeljövőben. A másik pont, amiről szeretnék beszélni, ez a településképi kötelezésnek a kérdése, ami az Étv.ből kerül át ebbe a törvénybe, és arról van szó benne, hogy a polgármester az, aki a kötelezést kiadhatja, végeredményben a képviselőtestület az, aki a bírságot kiszabhatja. Az a bírság, ami eddig Magyarországon ma szóba jöhetett, az az 50 ezer forint, az sajnos semmire nem volt elég, soha nem is volt kellő nagyság rendben meghatározva, de valóban, ezt az 50 ezer forintot simán be tudták kalkulálni az építtetők. De mondjuk, ez az egymillió forint már komolyabb visszatartó erő lehet. Itt azonban két dolog merülhet fel. Egyrészt az, hogy azért a visszaélésszerű jogalka lmazásra is adhat lehetőséget, ha és amennyiben a 314es kormányrendeletben nem lesz ez olyan módon körülírva, hogy ne lehessen az ezzel kapcsolatos rendeleteken keresztül visszaélni. Még egyszer: ezért is fontos az, hogy a hangsúly az értékvédelmen legyen , mert akkor az én értelmezésem szerint ennek a visszaélésnek az alapja már eleve jócskán be van szűkítve. A másik pedig az, ami szintén felmerült az egyeztetésen, hogy ha jól értettem, a jogszabály előkészítői alapvetően az új építkezésekre gondolnak, az újonnan megvalósuló építményekre, hogy ott lehessen egy pluszlehetősége az adott településnek, képviselőtestületnek, illetve polgármesternek szabályozni. De sajnos ma Magyarországon sokkal kevesebb az új építkezés, mint amekkora nagy baj van a településkép pel, és pont a leghátrányosabb helyzetű térségekben vannak olyan utcaképek,
