Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
3796 Ti sztelt Képviselőtársaim! Nem olyan régen zajlott le a költségvetési törvény vitája itt a parlamentben, a 2017. évi költségvetési törvényé, és ezt azért idézem ide, mert ott többen a jelenlévők közül akkor is itt voltak, de mindenki és nem teljeskörűen. Én magam ismertettem egyébként, hogy az oktatási ágazatban, ezen belül a köznevelés területén milyen pluszforrások állnak rendelkezésre, és nemcsak az összegszerűséget, hanem hogy az a többlet konkrétan milyen feladatokra jutó pluszként, pluszforrásként, plus zfinanszírozásként jelenik meg. Ha ezt figyelemmel kísérték, akkor ebből nyilván levonható az a következtetés, hogy az az összegrész, az a bővülés nem az állami ernyő alá kerülő működtetői feladatokról szólt, ennek a forrása egy külön forrás kell hogy legy en mindenféleképpen, és nagyon fontos, hogy ez a forrás megfelelő nagyságrendben álljon rendelkezésre (Szabó Szabolcs közbeszól.) , és így vihető nyugodtan, kiegyensúlyozottan… Képviselőtársam, nyomjon gombot! Így áll majd rendelkezésre a forrás is ahhoz, h ogy valóban ezeknek a feladatoknak meg tudjunk felelni. Azt szeretném zárásképpen javasolni illő tisztelettel mindenkinek, hogy jó, ha konkrétan a javaslatból indulunk ki, és ha szakmai felvetéseket fogalmazunk meg vagy szakmainak tűnő javaslatokat, akkor ezekkel is igyekszünk - hogy is mondjam - körültekintően bánni. (13.00) Lehet beszélni az iPadnemzedékről, amely megjelent az iskolában, de azért ne felejtsük el, hogy az általános iskoláknak az alapvető funkciója az, hogy az általános iskola megtanít, me gtanít írni, olvasni, számolni, és így tovább, tehát ezek nem vagyvagy kérdések, mint ahogy nem lehet vagyvagy kérdés az, hogy kreatív iskolákat hozzunk létre. Mit értünk kreatív iskola alatt? Ha mi ugyanazt értjük kreatív iskola alatt, akkor azt tudom e lmondani, hogy az alternativitás és az általános értelemben vett közoktatás, köznevelés nem ugyanaz. Tehát lehet ezekről a kérdésekről beszélni, csak tisztázzuk, hogy milyen fogalom, milyen kifejezés alatt mit értünk. Zárásképpen hadd idézzem fel, mert ese tt erről is szó, hogy az állami tankönyvrendszerben milyen tankönyvek, milyen kiadványok vannak jelen. Középiskolás koromban kiváló történelemtanárunk, Újvári tanár úr - ugye, akkor is egy tankönyv állt rendelkezésre - az általa fantasztikusan megtartott ó rák végeztével, ami egy kiváló előadásnak, sziporkázó, szellemes tananyagátadásnak is tekinthető volt minden egyes alkalommal, általában úgy fejezte be az óráit, csöngetés előtt egy picivel: ja, és ha gondolják, olvassák még el a tankönyv 5054. oldalán ta lálható szöveget is. Tehát: a nevelésoktatás ügye nem csak és nem kizárólag tankönyvkérdés. Természetesen fontos, hogy jó (Az elnök csenget.) anyagok álljanak a rendelkezésünkre, de azt mondani, hogy ez az egyedüli és meghatározó ebben a kérdésben, különö sen az internet világában, az szerintem nem állja meg a helyét. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy mérlegeljék mindazt, amit elmondtam, és köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Orsz ággyűlés! Felszólalásra jelentkezett Hiller István képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke. Alelnök úr, öné a szó. DR. HILLER ISTVÁN ( MSZP ): Tisztelt Elnök úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Mindenekelőtt tisztelettel köszönetet mondok elnök úrnak, hogy lehetővé tette a felszólalásomat, és a felszólalásom után fogom elfoglalni az elnöki pulpitust. Köszönöm szépen a szívességét. Tisztelt Országgyűlés! Azt javaslom, hogy fordítsunk egy kicsit a vita menetén. Nyilvánvalóan mindannyiunknak megvan a polit ikai meggyőződése, és mivel ez a politikai meggyőződés különböző, egy demokráciában rendben lévő, hogy ezt kifejthetjük, és a politikai meggyőződések különbözősége miatt vagyunk különböző pártokban, különböző pártokat és képviselőket választanak a választó k, és ennek eredményeként ülünk itt, tehát a politikai véleménykülönbség természetes. Ha egy olyan kérdésről beszélünk, amely nyilvánvalóan átnyúlik politikai választási ciklusokon,
