Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3788 települések vannak, amelyek ezt nem szeretnék, akkor tud működni az állami modell. Azt gondoljuk, hogy ez egy hatékony és köztes megoldás lenne, ami nem jelenti a 2010 előtti liberális modellhez való visszatérést, amit nem tartunk jónak, de azt a modellt, amit fölvázolnak, ami az elmúlt öthat évben történt és ami most körvonalazódik, szintén nem tartjuk elfogadhatónak, sem célravezetőnek. Ahogy korábban fogalmaztunk, a ló egyik oldalár ól a másikra való átesés történik most, és ezt nem tartjuk jó megoldásnak. A salátatörvény számos kisebbnagyobb változtatásokat átvezetne a szakképzési törvényen is. Rájöttek arra, hogy komoly problémák vannak a duális képzéssel, így bizonyos esetekben el őírják a kötelező tanműhelyi képzést. A Lehet Más a Politika régóta mondja, hogy nem a duális képzéssel van baj, hanem azzal, hogy a kormány úgy próbálja végigerőltetni a teljes oktatási rendszeren, hogy mindennek nincsenek meg az alapvető feltételei sem. Sikeres duális képzést nem lehet csupán a kormánynak kedves nagyvállalatokra alapozni. A magyar kis- és középvállalkozások nélkül nem lehet megerősíteni a gyakorlati oktatást. A kkvszektorban azonban ma is a túlélésért küzdenek, és sok esetben nem tudnak tanoncokat fogadni. Az a változás, hogy a 2017ben bevezetésre kerülő ágazati szakmai érettségi vizsgát középszinten is megengedik letenni. A probléma azzal van, hogy egyikmásik intézkedéssel pont most fogják megszüntetni az egységes érettségit. A szakköz épiskolai képzés lebutítására gondolok itt, amire később még szeretnék kitérni. Egy kicsit tovább csiszolják a szakképzési centrumok működtetését, folytatódik a munkáltatói jogkörök körüli kavarás, de hiába adtak többletjogosítványokat az intézményvezetőkn ek, a munkatársak foglalkoztatása terén továbbra is meg lesz kötve a kezük. Nem akarják visszaadni a szakképző intézmények önállóságát, felelősségét, autonómiáját, ehelyett bonyolult és bürokratikus szabályokat alkotnak. Az LMP természetesen ezeket is viss zaadná az önkormányzatoknak. Mi az állami fenntartás helyett itt a megyei és a fővárosi fenntartásban hiszünk. A szakképzés kapcsán az elmúlt hetekben két fontos téma volt, ami azonban nem jelenik meg közvetlenül a törvényjavaslatban, de itt muszáj szót ej teni róla. Az egyik a szakközépiskolák lebutítását célozta a közismereti tárgyak oktatásának megszüntetésével, pontosabban leredukálásával. Ugyanazt csinálják, amit a szakiskolákkal már megcsináltak néhány évvel ezelőtt. Úgy látszik, a kormány a teljes sza kképzést kiszolgáltatja a Fideszközeli oligarcháknak. Nekik olyan fiatal munkavállalókra van szükségük, akik kikerülvén az iskolapadból bekerülnek az összeszerelő üzemekbe a szalag mellé, alacsony béren, a munkavállalói jogaiktól megfosztva robotolnak egés z nap, mindenféle továbblépés lehetősége nélkül. Azért nincs szükség közismereti tárgyakra, készségek és kompetenciák fejlesztésére, mert nem akarják megadni nekik a későbbi szakmaváltás és az általános irányú továbbtanulás lehetőségét. Erről szól Orbán Vi ktor munkaalapú társadalma, egyszerhasználatos, eldobható munkavállalók jönnek, s mindez most, a XXI. században, a robotika küszöbén. Államtitkár úr pontosan tudja, hogy robotizálódnak azok az ágazatok, amelyekre most megpróbálunk ráépíteni, amire munka vállalókat próbálunk képezni. Ezzel sajnos azt a felelősséget is felvállalja a jelenlegi kormány, amiért nem fog tudni majd számot adni néhány év vagy évtized múlva, hogy egyszerűen robotok fogják átvenni azoknak az embereknek a helyét, akiket most futósza lag mellé képeznek. Gondoljanak csak arra - nem autóipari példa, amiről aztán sokat lehetne beszélni , éppen mai hír, hogy az Adidas sportszergyártó cég 1992ben bezárta a németországi gyártást, most pedig a robottechnológia következtében újranyitja német országi üzemeit. Tehát a robottechnológia révén egyre inkább visszakerül a bázisországokba a munkavállalás, és bizony nyilván kevesebb munkás lesz majd foglalkoztatva. A második lépés, amit a szakképzés kapcsán szeretnék elmondani, ugyan kevesebb diákot ér int a szakközépiskolák terén, mégis fontos róla beszélni. Ez az alapítványi szakképző intézmények ellehetetlenítése. Ez egy hosszú folyamat, amelynek végső állomása az alapítványi szakképzők államosítása, önállóságuk elvétele, bekényszerítésük az állami sz akképző centrumok alá. A kormány
