Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (Független):
3789 számos intézkedésével próbálta már kihúzni a szőnyeget a nem állami iskolák alól. Az előző ciklusban új pályázati támogatási rendszert vezettek be, amelyben a korábbi intézményeknek csak a töredékét támogatták, vagy megprób álták lecsökkenteni a költségvetési támogatásukat a pedagógusbérek finanszírozásának csökkentésével. Ez utóbbitól végképp elállnak. Ebben a kormányzati ciklusban jött a szakképzők államosítása. A jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvénnyel a teljes szektort bizonytalanságban tartják a többletszolgáltatás definiálatlanságával. A felsőoktatásról szeretnék még beszélni a közoktatás és a szakképzés után, ezt azonban majd a következő felszólalásomban fogom megtenni. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselőnek adom meg a szót. Felszólalásra következik Szabó Szabolcs képviselő úr. Öné a szó. SZABÓ SZABOLCS ( Független ): Kös zönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ahogy itt már elhangzott, talán Pósán László mondta, hogy ennek az oktatási salátatörvénynek a legfajsúlyosabb része a köznevelési törvény. Abszolút egyetértek vele. Ezért ha megengedik, ezzel kez deném és a leghosszabban erről beszélnék, s ha marad még időm, akkor pár gondolatot elmondanék a többiről is. Már egy ideje láthatóan próbálják hozzászoktatni a választókat a kormányoldali politikusok, hogy még véletlenül se higgyük el azt, amit a kormány mond. Az oktatás területén különösen hatékony a kormány a kommunikálásban, ahogy azt finoman szokták mondani, én azonban ezt félrevezetésnek és hazudozásnak mondanám. Ugyanis gyakran tapasztalják azt az oktatásban részt vevők, hogy pont az ellenkezőjét csi nálják annak, mint amit mondanak. Először is szögezzük le azt, hogy a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett átalakítás megbukott. Ezt nem nagyon lehet finomítani, bár hozzá kell tenni, hogy ez inkább valószínűleg az OrbánParraghtengely döntése volt, de álla mtitkár asszony volt abban a pozícióban, akinek a nevéhez ez végül is kötődött. Abban nincs vita közöttünk, még Hoffmann Rózsával sem, hogy természetesen a közoktatásban a reform bevezetését megelőzően is voltak igen jelentős problémák. Nyilvánvaló volt, h ogy változtatni kell a tanterveken, alapvető szemléletváltozásra van szükség a diákok romló tudása miatt - ezt én magam is tapasztaltam egyetemi oktatóként , finomhangolást igényelt a tankönyvellátás, a pedagóguspálya presztízse mélyrepülésben volt, a kis települési iskolák fenntartása és működtetése valóban nagyon problémás volt, ahogy erre Hoffmann Rózsa is utalt, jottányit sem haladt előre a szegregált oktatás felszámolása, és még sorolhatnánk a problémákat. Tehát nem abban volt a hiba, hogy rosszul mért ék fel a problémák körét, hanem abban, hogy rossz választ adtak arra, hogy hogyan kellene ezt megoldani. Amikor ezt a reformot elindították, a hozzáértők világosan elmondták, hogy a kivezető út nem a centralizáció, nem az államosítás, nem a szinte teljesen kötött tanterv, nem a bürokrácia túltolása, nem az, hogy a pedagógusokat automatikusan a ped. I.be tolják vissza, nem az értelmetlen portfóliókészítés, nem az iskolában töltött idő növelése, nem az állami tankönyvek bevezetése, nem a tanárok munkaterhéne k növelése, nem az egyházi oktatás helyzetbe hozása, nem az alapítványi és magániskolák ellehetetlenítése, nem a közismereti tárgyak visszaszorítása a szakképzésben. Ebben meg a szakma értett egyet, ennek ellenére pont ezeket valósították meg. Éppen ezért bukott meg ez a rendszer. (12.30) Ugye, egyrészt világosan látható volt előre, hogy a fenntartás és a működtetés centralizációja nagyon sok problémát fog okozni. Nekem egy rektor mesélte, hogy ő már az 1980as években azt tanította az egyetemen jogászként, hogy miért nem működik a végletesen centralizált igazgatás. Ezért nem is érti, hogy a KLIKet miért így és ebben a formában hozták létre. Persze, önmagában, és itt
