Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3787 A FideszKDNPkormány nem mondott igazat a KLIK megszüntetéséről, és végérvényesen leleplezte, hogy a köznevelési kerekasztal felállítása egy bábszínház volt csupán. Eljátszották az egyeztetéseket, miközben lázasan kész ült az új törvénytervezet az iskolák totális államosításáról. Továbbra is a kormány kizárólagos akarata érvényesül, más nem szólhat bele az oktatáspolitikába. Azt gondoljuk - ez is elhangzott az előbb képviselőtársamtól , hogy különböző képviseleti szerve k, szakszervezetek nem jelentek meg ezen a kerekasztaltárgyaláson, nagyon úgy tűnik, hogy az idő bizony őket igazolta, nagyon jól tették. Hiszen egy olyan kerekasztal, amikor a kormányzat ellene megy az ott megtárgyaltaknak bizonyos esetekben, illetve az, hogy a miniszter egy köznevelési kerekasztal ülése előtt jelenti be, hogy mi is fog történni, azt gondolom, hogy ez teljes egészében igazolja azt a szemléletet, hogy egy ilyen kerekasztalra bizony nem igazán érdemes elmenni, ez csak egy bábszínház. És ezz el nem a megjelenő szervezeteket minősítem, hiszen ők maguk is egyre inkább jönnek rá arra, hogy bizony őket csőbe húzták, a tapasztalatlanságuk vezetett oda, mert bizony sok esetben erről van szó. Az iskolák államosítása előrevetíti az újabb KLIKcsődöt i s. Hogy miért mondjuk ezt? Az iskolák totális államosításával bebizonyosodott az is, hogy a 2017es költségvetés oktatásra vonatkozó része egy nagy blöff. Eddig azt kommunikálták, hogy több pénz jut oktatásra, most kiderült, hogy ez így, ebben a formában n em igaz. Miközben a KLIKnek a jövő évi költségvetés 77 milliárd forinttal többet ad, addig az iskolák totális államosítása újabb 100 milliárd forintba kerülne évente. Ennyit raknak most bele az önkormányzatok az iskolák portásainak fizetésébe, villanykört ék cseréjébe, az épületek felújításába, fejlesztésekbe. Ezt a forrást viszont nem adják oda a KLIKnek, így gyakorlatilag 23 milliárd forintos hiánnyal startol az új rendszer, sőt igazából a 77 milliárdos plusz sem a jelenlegi feladatok ellátásához kell, t ehát nem valamiféle pluszfeladatok vállalásához. Az az állítás sem igaz, hogy az önkormányzatok ezek után is foglalkoznak a területen lévő iskolák fejlesztésével, hiszen az állam most akarja elvenni az összes ingó és ingatlan vagyont, ez ingyenes vagyonkez elésbe kerül. Hogyan vállalnák így a települések az iskolák fejlesztését? És miből vállalnák? Az önkormányzatok forrásai igen jelentősen csökkentek az elmúlt időszakban. Palkovics László államtitkár úr tegnap a köztévé műsorában 55 milliárd forintos pluszt ámogatásról beszélt, ami a működés, működtetés államosítása miatt szükséges. Azt mondta, hogy a költségvetési törvényben szerepel egy erre vonatkozó tétel, a kormány biztosítja a forrásokat. De vajon miről beszélt az államtitkár úr? Hol van nevesítve ez a forrás? Milyen 55 milliárd forintról van szó? És melyik költségvetésben? Ez vajon a jelenlegi vagy a jövő évi tervben van? Mert nekünk sajnos nem sikerült ezt megtalálni. Menjünk tovább! A totálisan államosított iskolarendszeren semmit nem fog érdemben jav ítani az, hogy a jövőben nem egy nagy KLIK lesz, hanem 57 kis KLIK, illetve ahogy majd nevezik, tankerületi központ. A helyi lakosoknak nem lesz ráhatásuk a helyi oktatásra, nem dönthetnek az iskolaigazgatók kinevezéséről, nem dönthetnek a tankönyvek megre ndeléséről, nem dönthetnek a tantervektől való eltérésről, nem dönthetnek a fejlesztésekről sem. Nem segítenek a törvényjavaslatban nevesített ilyenolyan lazítások sem ezen. Az igazgatók nem kapnak vissza érdemben semmilyen munkáltatói jogot, hiszen csak javaslattételi joguk lesz, ráadásul, ha javaslatukkal a tankerületi vezetők három alkalommal nem értenek egyet, akkor az ő akaratuk érvényesül a jövőben is. (12.20) Ez gyakorlatilag azt a rendszert hozza vissza, ahogy korábban utaltam rá, hogy telefonon, egy Budapestre indított telefonnal lehet megoldani a dolgokat, ahogy ezt a szocializmusban sokan megtapasztalták. Ezzel szemben az LMP egy teljesen más fenntartói mod ellt képvisel. Itt is szeretnénk elmondani, azt javasoljuk, hogy amelyik önkormányzat kéri, az kaphassa vissza ezeknek az intézményeknek mind a fenntartását, mind a működtetését, hiszen így tud egy szubszidiáris modell megvalósulni. S azt gondoljuk, hogy a z állami felelősségvállalásnak is megvan itt a szerepe, hiszen ha olyan