Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának és a statútum 8. cikkére vonatkozó kampalai módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HORVÁTH IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3752 szavazattöbbséget igénylő sarkalatos törvények és a végr ehajtással kapcsolatos törvények módosítása. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy közel százéves folyamat, építkező munka fontos állomásához érkeztünk, amelyet az emberi jogok, az emberi méltóság, valójában az emberiség védelme érdekében folytattunk, folytatunk. Kérem képviselőtársaimat, hogy a javaslat támogatásával legyenek részesei ennek a folyamatnak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, Bartos Mónika. Most megadom a szót Horváth Imre képviselő úrnak, az MSZP ké pviselőcsoportja vezérszónokának. HORVÁTH IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat a statútum magyarországi érvényesülésének biztosítása érdekében több törvényt is módosí t. A törvényjavaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával megteremti a Nemzetközi Büntetőbíróság által elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásának törvényi feltételeit. A vagyonelkobzás alá eső ingatlanok a magyar állam tulajdonába kerülnek, míg a behajtott pénzösszeget a Nemzetközi Büntetőbíróságnak kell átadni. A mentelmi jog nem fog kiterjedni a nemzetközi bíróság joghatósága alá tartozó, büntetőjogilag üldözendő cselekményekre. A büntető törvénykönyv két új tényállással egészül ki. A védet t személyi minőség csalárd használata: a bűncselekményt az követi el, aki a háború idején magát védett személynek kiadva, ezzel az ellenséges hatalom fegyveres erőinek vagy csoportjának tagját megtévesztve az ellenséges hatalom fegyveres erői vagy csoportj a tagjának súlyos sérülést okoz, vagy őt ilyen módon fogságba ejti. (9.30) Népirtás, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény nyilvános tagadása: a Nemzetközi Büntetőbíróság vagy magyar bíróság jogerős ítéletében megállapított cselekmény tagadása, két ségbe vonása, jelentéktelen színben feltüntetése vagy igazolására törekvés valósítja meg a bűncselekményt. Az előttem szólók, államtitkár úr is említette, hogy Magyarország aktívan részt vett a statútum kidolgozásában. A statútum 1999. január 15én, a 2296 /98. számú kormányhatározatban megadott felhatalmazás nyomán magyar részről aláírásra került. A statútumot az Országgyűlés 72/2001. országgyűlési határozattal megerősítette, a Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése 2001. november 30án megtörtént, és 2002. július 1jén hatályba lépett. 2010 júniusában került sor a már említett ugandai Kampalában a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának átfogó módosító konferenciájára, ahol elfogadták a törvényjavaslatban is szereplő módosítást. A június 10én elfogadott módosítás eredményeképpen a tiltott fegyverek használatának szélesebb köre válik a statútum által büntetendő cselekménnyé, mert azok alkalmazás a módosítás eredményeképpen nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban is a statútum alá tartozó bűncselekmény lesz. A törvényjavaslat tartalmazza a módosítás kötelező hatályának erősítésére vonatkozó felhatalmazást és a módosítás kihirdetését is. A bíróság a népirtás bűncselekménye, az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények nemzetközi fegyve res konfliktusok esetén is, továbbá elvi lehetőségként az agresszió elkövetésében részt vett személyek felett rendelkezik joghatósággal. Az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények részletes meghatározását a statútum tartalmazza. Az agressziót elköv etőkkel szemben a bíróság ténylegesen csak azt követően gyakorolhatja joghatóságát, hogy az agresszió bűncselekményét a statútumban iktató, 2010ben Kampalában elfogadott módosítás 2017et követően hatályba lép. A statútum belső jogrendbe illesztéséhez szü kséges a mentelmi joggal kapcsolatos, kétharmados szavazattöbbséget igénylő sarkalatos törvények és a végrehajtással kapcsolatos törvények módosítása is. A mentelmi jogi szabályozások módosítása a statútum alkalmazása szempontjából indokolt és támogatható. Több jogállási törvény is az országgyűlési képviselőkre vonatkozó mentelmi jogi
