Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának és a statútum 8. cikkére vonatkozó kampalai módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3753 szabályokat rendeli alkalmazni, így az országgyűlési törvény módosítása jóval szélesebb körre terjed ki, így a bírákra és az ügyészekre is, mint ahogy az a törvényjavaslatból ez első ránézésre kitűnne. A köztársasági elnök lesz az egyetlen közjogi tisztséget betöltő, akivel szemben hivatali ideje alatt nem indítható büntetőeljárás, figyelemmel arra, hogy az ő immunitását a korábbi alkotmányos szabályokkal egyező en az Alaptörvény biztosítja, amelynek bolygatása e kihirdető törvény kapcsán nem indokolt. A statútum elfogadása két új bűncselekményi tényállás megalkotását is szükségessé tette. Az egyik az ellenséges hadsereghez tartozó személyek alattomos megölését ny ilvánítja büntetendő cselekménynek, az úgynevezett hitszegés, védett személyi minőség csalárd használata tényállásában, míg a másik tényállás a népirtás, az emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény nyilvános tagadása. Emellett a módosítás kivezeti a h adműveleti vagy a megszállt terület fogalmát az azt jelenleg alkalmazó tényállásokból, és azt egy honvédelmi szempontból indokoltabb, megfelelőbben értelmezhető fogalomra cseréli. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselői a törvényjavaslat elfogadását támogatják, igennel fogunk szavazni. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm, Horváth képviselő úr. Most megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VEJKEY IMRE, a K DNP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának kidolgozásában mindvégig aktívan részt vett. A statútum 1999. január 15én a 2296/1998. szám ú kormányhatározatban megadott felhatalmazás alapján került magyar részről aláírásra. A statútumot a magyar Országgyűlés a 72/2001. országgyűlési határozatával erősítette meg, az okirat ENSZfőtitkár előtti letétbe helyezése pedig 2001. november 30án tört ént. A statútum azonban csak 2002. július 1jén lépett hatályba, figyelemmel arra, hogy a 126. cikkelye értelmében a 60. állam jóváhagyó okiratának ENSZnél történt letétbe helyezése után következhetett csak be az egyezmény hatályosulása. A statútum magyar nyelvű kihirdetésére azonban mind a mai napig nem került sor, ezért a törvényjavaslat egyik fő célja ezen formai hiány pótlása, másik fő célja pedig az, hogy a 2010. évi kampalai módosításokat átvezesse annak érdekében, hogy kiegészítse a Nemzetközi Bünte tőbíróság joghatóságát. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A statútumban a részes államok elhatározták, hogy a jelen és a jövő generációk érdekében létrehoznak egy, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kapcsolódó független és állandó Nemzetközi Büntetőbíróságot a n emzetközi közösség egészét sértő legsúlyosabb bűncselekmények fölötti joghatósággal, amely a nemzeti büntető joghatóságokhoz képest kiegészítő jellegű, és tartósan szavatolja a nemzetközi igazságszolgáltatás tiszteletben tartásának érvényesítését. A részes államok a statútum kialakításakor abból indultak ki, hogy a nemzetközi büntetőjog érvényesítése kétféleképpen valósul meg, egyrészt közvetlen érvényesítés, másrészt közvetett érvényesítés útján. A statútum egyrészt lehetővé teszi azt, hogy a hatálya alá t artozó nemzetközi bűncselekmények elkövetőit közvetlenül, a nemzetközi jog alapján nemzetközi bíróság előtt vonják felelősségre, függetlenül a nemzeti jogoktól, másrészt pedig lehetővé teszi azt, hogy a statútum által szabályozott bűncselekmények elkövetői nek felelősségre vonását a nemzeti bíróságok végrehajtsák. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat a fentiek okán fontos módosításokat javasol a bírósági végrehajtás vonatkozó szabályozásában. A statútum nyomán az adott országok hatályos belső jogát úgy kell módosítani, hogy az érintett személyi kör jogállását szabályozó törvényekben
