Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3574 erre a célra. Nem sokkal később megjelentek a szárazmalmok, amelyek a malomköveket állati erővel, körbe hajtott lóval vagy más jószággal próbálták mozgatni. A XIX. század eleje hozott egy nagyon komoly változást. Német alföldi kultúrából és németalföldi tapasztalatok alapján Magyarországon meghonosították a szélmalmokat, és egy százéves sztorit futott be a magyarországi szélmalmok története. Egy nagyon gyors felfutás után a XX. század legelejére jóformán eltűntek, és nag yonnagyon kevés maradt belőlük. 1873ban volt a legtöbb szélmalom Magyarországon, többségében alföldi területeken. Akkor 854 szélmalom állt Magyarországon, amelyeknek a túlnyomó többségét sajnos a század elején az abból kinyerhető anyagok miatt lebontottá k. A XX. század második felére már nagyon kevés ilyen ipari műemlékkel rendelkezik Magyarország, nagyon kevés maradhatott meg. Megközelítőleg 90 olyan szélmalom volt, amivel az ezredfordulóba megérkezett az ország, és a 90 szélmalomnak is közel egyharmada mára már teljesen eltűnt. Ezek egy részéből csak romhalmaz maradt meg, nagyon sok esetben annak sem volt lehetősége. A magam részéről nagy tisztelettel szeretném megemlíteni Kovács János szerzőnek a munkáját, aki „Szélmalmaink” címmel foglalta össze az öss zes meglévő magyarországi szélmalom helyzetét 2005ben. Bizony, amiket ő még 2005ben jónak ítélt, azok közül van, ami már azóta összedőlt. A 2010ben összedőlt két malomról említem meg, hogy a műemlékvédelem.hu még jónak minősítette az állapotát, ahhoz ké pest az összedőlés megvalósult. Petőfi Sándor „Kiskunság” című versében így emlékszik meg: „Végre ott a város, / Közepén a templom, nagy komoly tornyával, / Szanaszét a város végén a szélmalmok / széles vitorlákkal. / Úgy szeretek állni / A szélmalmok előt t! elnézem ezeket, / Amint vitorlájok hányja, egyre hányja / A cigánykereket.” Ezek a szélmalmok eltűnőben vannak, megközelítőleg 30 áll Magyarországon. Ma a kormánypárti képviselőtársaim számonkérték itt rajtam, hogy mit tudtam tenni. Sajnos kudarcot vall ottam tízéves munkával, hogy megőrizzem a túrkevei szélmalmot, viszont a kormányzás lehetősége megteremti számukra azt, hogy a megmaradt 30 szélmalmot megmentsék, hiszen az elmúlt években semmilyen érdemi műemlékvédelmi tevékenység nem tudott ehhez hozzájá rulni. Külön örömömre szolgál, hogy Fazekas Sándor, aki hozzájárul ezekhez a támadásokhoz, Karcag város polgármestereként megteheti azt, hogy tanulva a tapasztalatokból, Karcag város szélmalmát megőrzi az utókornak. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbi k padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Magyar Zoltán képviselő úr a következő napirend utáni felszólaló: „A pápai húsüzem csődje is a kistermelőkön csapódik le?” címmel. Parancsoljon! MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! A pápai húsüzem kérdését nem először hozom az Országgyűlés elé, és ennek több oka is van. Egyrészt rengeteg érintettje van a történetnek, ráadásul sokuk éppen azok közül a kistermelők közül kerül ki, azok a leginkább kárvallottjai a pápai húsüzem csődjének, akiket egyébként kommunikációjában a Fidesz folyamatosan véd, a kormány folyamatosan azt mondja, hogy őket részesíti előnyben. E közben minden ilyen történetnél végül is az a végkifejlet, hogy éppen a helyben élő családi gazdálkodók húzzák a legrövidebbet. Ráadásul még egy érv amellett, hogy többször idehozzuk ezt a problémát, ezt az egész problémahalmazt, hogy a regionális gazdaságban komoly szerepe volt soksok évtizeden keresztül a pápai húsüzemnek. Felsorolni is nehéz azokat az eseteket, amelyek az elmú lt évtizedben a különböző, hazánkban található tradicionális üzemek tönkremeneteléről szólnak. Csak néhány települést érdemes talán idehozni: Kaposvár, Kapuvár, Zalaegerszeg, Törökszentmiklós. Ezek mindmind olyan települések, ahol korábban nagy múltú húsü zemek működtek és ilyenolyan indokok, a legkülönfélébb módszerek miatt, de bizony tönkrementek az elmúlt évtizedben. (22.50)
