Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - Napirend utáni felszólalók: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
3573 azbesztpala lecserélése kapcsán az építtetőre, amit jó esetben vagy sok esetben el akar kerülni. Itt szeretnénk segítséget nyújtani és rendszersz erűen megoldani azt, hogy a lakossági építkezéseknél elhelyezhessék kommunális lerakó, amúgy elkülönített részén az azbeszt tetőanyagokat, főleg a tetőről, de nyilvánvalóan más elem is lehet azbesztből. Tehát ebben a körben az első lépést meg szeretnénk te nni, de ez nem marad egyedül, hanem számos más intézkedés is kell majd hozzá. Végezetül hadd köszönjem meg valamennyiük figyelmét, jobbító szándékú javaslatait, amelyeket természetesen fontosnak tartunk, és amelyeket említettem, megfontolunk, adott esetben a munkánkba be fogjuk építeni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Napirend utáni felszólalók: Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Sallai R. Benedek képviselő úr, LMP: „Szélmalmok végveszélyben” címme l. Parancsoljon, képviselő úr! SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! A mai nap folyamán már második alkalommal esik szó a szélmalmokról. Első alkalommal Pócs János képviselőtársam volt szíves a parlament elé hozni a túrkeve i szélmalom ügyét, amiről annyi mindössze a köztudomású, hogy 2005 óta küzdöttem azért, hogy meg lehessen őrizni, védeni és tartani ezen építészeti, ipari emlékünket. Sajnos ez a tevékenység nem hozott eredményt. 2008ban sikerült az első pályá zatot elnyerni, majd egy évvel később a másodikat. Egyik kapcsán létrejött egy molnárház, az eredeti molnárházat rekonstruáltuk, újjáépítettük. Ott turisztikai centrum jött létre egy tájgyűjteménnyel, amiket padlásokról gyűjtöttünk össze, illetve a szélmal om belső szerkezetében csináltunk egy kiállítást. Sajnos utána jött a kormányváltás. Illetve nem sajnos egyáltalán; bocsánat, lehet, hogy ezt rosszul fogalmaztam. De jött a kormányváltás vagy rendszerváltás, vagy ami történt 2010ben, és ezt követően kizár ták az 5000 fő fölötti településeket ugyanazon Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból, ami korábban rendezte az ilyen felújításokat. Így nem sikerült folytatni a pályázatot. 2012ben találtunk egy turisztikai pályázatot, ahol konkrétan leírtam a z Északalföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségnek, hogy össze fog dőlni a túrkevei szélmalom, 13 megmaradt szélmalomból ez az utolsó, ezért kiemelt feladat legyen ennek a felújítása és megőrzése. Sajnos forráshiány miatt elutasították ezt a pályázatot, e nnek megfelelően további lehetőségeink nem voltak a felújításra. Az egyesület, amely ezzel foglalkozott, saját költségén készíttetett rá egy új tetőt azért, hogy az addig megtett beruházásokat és kiállítást védje. Ebben az állapotban vegetált szerencsétlen túrkevei Molnárféle szélmalom az elmúlt időszakban. De vajon miért érdekes ez? Hiszen nemcsak a túrkevei malom dőlt össze az idei évben, az elmúlt egy hónapban, hanem tavaly karácsonykor a kunszentmártoni szélmalom is összedőlt, és szintén a Fideszkormá nyzat alatt a megmaradt kevésből 2010ben a kunfehértói és a felsőszentiványi szélmalmok is eltűntek teljes mértékben. Mi lehet ennek az oka? Alapvetően a szélmalmok valaha meghatározták az alföldi képet, és visszamehetünk akár a honfoglalás kori magyarság ig is, hiszen az eredeti őshazából hoztuk azt a gabonaőrlési képességet, amely utána évszázadokon keresztül meghatározta a családok életét, kézi malmokkal, kicsi malomkövekkel zajlott minden. A XVI. századtól megjelentek a vízimalmok Magyarországon, és meg próbálták a vízienergiát hasznosítani
