Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 13. péntek (152. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP):
3184 Azt gondolom, hog y tovább fogunk tárgyalni több ilyen intézménnyel is, és remélhetőleg ők is ugyanezt a döntést fogják hozni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Harangozó Tamás képviselő úr, MSZPképviselőcsoport. Öné a szó. DR. HARANGOZÓ TAMÁS ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én a törvényjavaslat olyan részéhez szeretnék hozzászólni, amely alapján bizton kijelenthetjük, hogy ez nem a 2017. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat, hanem egyszerűen hívhatjuk a közpénzek zavartalan hazahordásának vagy hazalopásának megalapozásáról szóló törvényjavaslatnak. A törvényjavaslat minden bizonnyal legpofátlanabb eleme a köztulajdonban, vagy is a magyar adófizetők tulajdonában álló cégek adatainak lényegében teljes körű titkosítása. Persze van itt mindenféle piaci versenyfeltételekre vonatkozó hangzatos érv, hallhattunk már államtitkár úrtól is ilyet, de már nem azokat az időket éljük, tisztel t államtitkár úr, amikor a Fidesz ezzel bárkit meg tud győzni, és külön érdeklődéssel hallgatnám az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy a Magyar Villamos Műveknek milyen piaci hátrányt okozott az, hogy a közpénzekkel el kellett számolnia. Ezt megelőzőe n évekig hallgattuk Matolcsy György jegybankelnököt, aki hangzatosan azzal kérkedett, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénze nem közpénz. Orbán Viktor jobbkeze nyilvánvalóan azt képzelte magáról, hogy ő maga a magyar nemzet, így magánvagyonként rendelkezhet anna k pénzével. Amikor azonban a nemzeti együttműködés rendszerének szellemiségét még nem kellően átérző bíróságok nem osztották ezt a furcsa jogértelmezést, akkor egy ugyanilyen pofátlan törvényjavaslatot nyújtottak be önök az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának titkosításával kapcsolatban. Ez a kétségbeesés szülte politikai húzás olyan vállalhatatlan és átlátszó volt, amihez már Áder János és a Fideszt igen megértő Alkotmánybíróság sem asszisztált. Ma már pontosan érthető a kétségbeesésük ok a. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Nemzeti Bank százmilliárdjait klientúraépítésre, a haverok kifizetésére használták. Ha akkor a titkosításra vonatkozó törvényük hatályba lépett volna, akkor továbbra is akadálytalanul szivattyúzhatnák ki a közpénzt, épülhetnén ek továbbra is a kastélyok a fideszes új arisztokráciának. Döbbenetes módon a lebukás után nemhogy bocsánatot kértek volna a magyar néptől, és felhagynának a lopással, hanem újabb pénzcsapot keresnek, mindezt pedig nem is rejtik véka alá, sőt még büszkék i s rá, mint Orbán Viktor a felcsúti kisvasútjára. Ezúttal az állami tulajdonú cégek vannak soron. Belenevetnek a választók szemébe, és idehozzák ezt a törvényt, amiben ugyanazzal a módszerrel akarják titkosítani a közpénzek ellopását, mint azt a Nemzeti Ban k alapítványai esetében megkísérelték. Legalább már arra rájöttek, hogy az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek ugyan, de biztosan. Hiába próbálkoznak mindenféle jogi csűrcsavarral, most már sorra születnek az ítéletek a hónapokkal, évekkel ezelőtt in dított adatkiadási ügyekben. A kiperelt adatok pedig kétséget kizáróan bizonyítják azt, amit korábban mindenki csak sejtett: a háttérben igenis folyik a gátlástalan lopás. Ezért akarnak a törvényalkotás eszközével visszaélve egyszer s mindenkorra titkosíta ni minden adatot. Azért, hogy biztosítsák a közpénzek háborítatlan lenyúlásának kialakított gyakorlatát, képesek törvénybe foglalni, hogy a közpénznek nincs köze az adófizetőkhöz? Mi lesz a következő lépés, államtitkár úr? Törvénybe fogják foglalni, hogy a z nem lopás, ha valaki a Fidesz párttagkönyvével rendelkezve nyúlja le a közvagyont? Az pedig egyenesen nevetséges, hogy jogi érvekkel próbálják bizonygatni, hogy a törvényjavaslatuk nem a visszaélést szolgálja. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke - amit ö n is hivatkozott - maga is leírja, hogy a törvényjavaslat aránytalanul korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogot. Hasonlóképpen foglalt állást a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is.
