Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
2977 a hétfőn megjelent fejezeti indoklásokból derültek ki végre a pontos állami ráfordítások az egyes költségvetési tételek esetén. Persze, így sem kaptunk mindenre választ. Több milliárd forint forrása v agy célja továbbra is ismeretlen marad. Ez egyáltalán nem segíti a felelős törvényalkotást, holott az átláthatóság egy költségvetési törvény esetén igazán fontos követelmény kellene hogy legyen. Nézzük először a közoktatást! Balog Zoltán emberierőforrásmi niszter a múlt héten azt mondta, hogy az idén az eredeti előirányzathoz képest a KLIK többlete 91,5 milliárd forint lesz, a jövő évi költségvetésben pedig 105,6 milliárd forint plusz szerepel. Jelezte azt is, hogy összességében a köznevelés plusz 130 milli árdos forrásra számíthat a jövő évi büdzsében. Ezek a számok végre visszaköszönnek a költségvetésben is, az előző évektől eltérően, ahol hallhattunk számokat, de utána nem láttuk a költségvetésben. Azonban a valóság ennél azért lényegesen árnyaltabb. Mindj árt kifejtem, hogy mire gondolok részleteiben. Kezdjük azzal, hogy hiába kap a KLIK 105,6 milliárd forintos pluszforrást, ha ezek egy része a korábbi intézkedésekből következik, például az eredeti ígérettel szemben több részletben odaadott pedagógusbéremel és aktuális és egyben utolsó részletéből, a pedagógusminősítésekből vagy az ingyenes tankönyvellátás felmenő rendszerben történő bevezetéséből. Ez nem valódi többletforrás, hanem az életbe lépő intézkedések szükséges finanszírozása. Ha ezeket levonjuk, akk or a KLIK többletforrása már csak 71,1 milliárd forint, amit sokatmondóan kiegyensúlyozott feladatellátáshoz szükséges többletnek hívnak ezen a soron. Hozzá kell tenni azt is, hogy a tavalyi évhez képest van egy 126 milliárdos tétel, amit már nem a KLIK al att, hanem máshol, különböző helyeken számolnak el, ezek a fejezetek közötti nullszaldós átrendezések címen találhatók. Ennek csak minimális részéről derül ki, hogy hová kerül az eddig a KLIK alá tartozó forrás, illetve van, amit már nem is a KLIK alá soro lnak be. Döntő hányadáról nem derül ki semmi. Jegyezzük meg, hogy egy felelős költségvetési tervezésnél teljesen elfogadhatatlan, hogy ideoda pakolgatják a százmilliárdokat, folyamatosan variálnak a könyvelésen, trükkök százait vetik be, hogy a kormány sz ámára kedvező számok jöjjenek ki a végén. A KLIK 105,6 milliárdos tételéhez hasonlóan növekménynek számít, hogy a KLIK mellett a köznevelés másik fő költségvetési forrását jelentő sor, a köznevelési célú humán szolgáltatás és működési támogatás elnevezésű sor 166 milliárdról 189 milliárd forintra nő. Ez a támogatási sor biztosítja a nem állami iskolák támogatását, amiből főként a nem állami intézményekben dolgozó pedagógusokat és munkájukat segítők bérét biztosítják. Az LMP reméli, hogy a nem állami iskolák esetén végre valódi előrelépés történik, és a korábbi évekkel ellentétben, amikor az alapítványi iskolák ellehetetlenülése nem egy lépés kapcsán előkerült, most végre valóban támogatni fogják őket. Ez a 23 milliárdos növekmény, hozzáadva a KLIK 105 milliá rdos növekményéhez lehet az a gyakorlatilag 130 milliárd forintos összeg, amit Balog Zoltán a köznevelés többletforrásaként nevesített. A köznevelés forrásai tehát 2017re vonatkozóan valóban nőnek, a 2016os - megismétlem, a 2016os - előirányzathoz képes t, ugyanis, ha levonjuk ebből a 136 milliárdból azt, és most május hónap közepén vagyunk, azt a 91 milliárdot, amivel az idén már megnövelték a 2016os előirányzathoz képest a KLIK forrásait, akkor jól látható az, hogy ez csak 40 milliárd, ami 130 milliárd ként lett emlegetve; de elismerjük, hogy valóban növekmény. Erre nagyon nagy szükség volt, főleg, ha megnézzük az elmúlt évek, évtizedek folyamatos, ha nem is egyenletes, de folyamatos csökkenését, ami a közoktatás területére vonatkozóan teljes mértékben m egállja a helyét. De ne felejtsük el, hogy az iskolarendszerből éves szinten 200 milliárd forint hiányzik. A 2010 óta tartó megszorítások eredményeképpen, bocsánat, a nyilvánvaló megszorítások, a forráscsökkenés jóval 2010 előtt elindult… - de 2010 óta úgy alakult a forráseloszlás, hogy a KLIK csődbe jutott. Az elmúlt egy év gyakorlatilag az állami mamutintézmény vergődéséről szól, aminek a diákok és a pedagógusok látták kárát a mindennapi munka során.
