Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
2978 Mégsem mondhatjuk azt, hogy legalább a 2010es állapoto kat visszaállítják az oktatás finanszírozását tekintve. A valódi működési forrásokat nézve csupán az eddigi kivonás felét pótolják vissza valamennyire, ismétlem, ha a 2010es állapotokat vesszük alapul. Azt is csak a jövő év vonatkozásában, hiszen a hosszú évek alatt közel 1000 milliárdos forráshiány halmozódott fel ezen a területen. Persze, ne gondoljuk, hogy a megszorítások, ahogy az előbb említettem, 2010ben indultak el. Nem is Bajnai Gordon kezdte, már 2003 óta folyamatosan csökkentek az oktatás kiadás ai. A GDParányos finanszírozás a harmadával csökkent a 2000es évek eleje óta. Az MSZPSZDSZ- és FideszKDNPkormányok együtt vették el a pénzt az óvodáktól, iskoláktól, főiskoláktól, egyetemektől. Ha valami kormányokon átívelő tendencia, akkor ez sajnos az volt. Igazából se Gyurcsány Ferencnek, se Bajnai Gordonnak, se Orbán Viktornak nem volt fontos a magyar oktatás jövője, hiszen állandóan hozzányúltak annak finanszírozásához, mégpedig úgy, hogy csökkentették annak forrásait. Az iskoláktól nem sajnálták elvenni a pénzeket. Visszatérve a finanszírozásra, utaljunk arra is, hogy már az idén adnak 91,5 milliárd forintot a KLIKnek, így kiegyenlítve ennek az intézménynek az óriási adósságát. Ehhez képest a jövő évi előirányzat már csak alig 14 milliárd forintt al növekszik, ami pedig a teljes oktatási kiadás kevesebb mint 1 százalékának megfelelő összeg. Lehet innét is nézni a jövő évi növekedést, ami így még csekélyebbnek tűnik. (13.10) Itt meg kell jegyeznünk, hogy ennyit arról, hogy megszűnik az állami intézm ényfenntartó, amit bejelentett nem is olyan régen Rétvári Bence államtitkár. Látjuk azt, hogy nem szűnik meg ez, nevesítve, KLIK soron tovább él. Nem tudjuk pontosan milyen formában, de azt viszont jól látjuk, hogy már nemcsak egy, hanem 57, tehát osztódás sal szaporodik ez az intézmény, nemhogy megszűnne, még több lett belőle. Áttérnék a felsőoktatás területére. Idén 153 milliárd volt a teljes állami támogatása az egyetemeknek, főiskoláknak, ez jövőre 204 milliárd forintra növekszik elvileg. Ezzel gyakorlat ilag visszaadják a 2010 utáni megszorítások elvonásait, legalábbis papíron ez látható. Ha azonban a folyamatok mögé nézünk, némileg árnyaltabb a kép itt is. A 45 milliárd többletráfordítás jelentős részét Mocsai Lajos Testnevelési Egyetemének új campusa, a mi 17,5 milliárd forintba kerül, valamint a Pécsi Tudományegyetem kapacitásfejlesztése adja 12,3 milliárd forintos összegben. Szó se róla, örülünk minden, a felsőoktatásba érkező fejlesztési forrásnak, így üdvözöljük a pécsi fejlesztést is, csakhogy igazán szomorú, hogy ehhez képest milyen csekély összeg jut a felsőoktatásban dolgozók bérfejlesztésére, csupán 2,7 milliárd forint. Mocsai Lajos 6,5szer nagyobb forrást kap, mint a teljes felsőoktatási ágazatban dolgozók béremelése, ez pedig nagyon komoly arán ytalanság. Nem sajnáljuk az új Testnevelési Egyetemtől sem a pénzt, de ehhez képest az oktatók bérezésére nem hatod annyit, hanem fordítva, hatszor ennyit kellene fordítani. A legjobb képességű, szorgalmas diákokat meg kellene tartani az oktatói, kutatói p ályán, a felsőoktatás minőségének ez lenne a záloga, ha a piaci szféra nem szívná el a tehetséges fiatalokat, vagy ha nem kényszerülnének kivándorlásra. A felsőoktatás komoly forrásbővülése tehát két nagy fejlesztésből áll, illetve egy ösztöndíjprogram bőv üléséből adódik még nagyobb rész. Az LMP szerint súlyos hiányosság, hogy az intézmények működtetésére nem jut több forrás, illetve a béremelésre is csak minimális. Az ágazat helyzete így lényegében nem fog változni, holott 2010 óta a közoktatáshoz hasonlóa n innen is jelentős, az egyetemek és a főiskolák működéséből 50 milliárd forintot vont ki a Fideszkormány. Ezek a működési kiadások nem kerülnek pótlásra, éppen ezért Egerben, Szegeden, Szolnokon vagy éppen Miskolcon ebből a forrásbővülésből nem sokat fog nak megérezni. A különbségek, egyenlőtlenségek megmaradnak, és az oktatói bérek emelésére is csak tűzoltó jelleggel adnak pénzt. Ha megnézzük a közoktatás 130 milliárdos és a felsőoktatás 45 milliárdos pluszforrását, akkor még mindig marad 95 milliárd fori nt, amit nem lehet beazonosítani a költségvetés alapján, hogy mire költik az oktatásban. A LMP feltételezése szerint itt az uniós támogatások költségvetésbe
