Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
2970 DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt a konkrétumokra rátérnék, illetve azokra a területekre, amelyekről külön szeretnék beszélni, engedjék meg, hogy néhány felvezető gondolatban elmondjam, habár elhangzott már pá rszor, hogy miért problémás, ha ilyenkor terjesztik be a költségvetést. Problémás, mert a 2015ös költségvetés végrehajtásáról való elszámolás, a zárszámadás még nem került az Országgyűlés elé. Tehát nem tudjuk, hogy a 2015ösben minden rendben vane. Nyil ván meg fogja adni az Országgyűlés ezt a beleegyezését, hiszen közel kétharmados többséggel ülnek itt a FideszKDNP képviselői, de formálisan még nem számolt el a 2015. évről a kormány. Emellett nem látjuk a 2016. év tényszámait sem, hiszen nem telt el ann yi idő, hogy bizton azt mondhassuk, a 2016os költségvetés alakulását nagyjából láthatjuk. Tehát csak azokat a számokat látjuk, amelyeket 2016ra előirányoztunk, de hogy ennek mi lesz a vége, ezt semmilyen módon nem tudjuk kiszámítani. Ehhez képest jönnek a 2017es számok, amelyek tulajdonképpen úgy lógnak a levegőben, hogy sem a ’15ös év tényszámait, sem a ’16os év valódi vagy már pontosnak mondható tervezetét, illetve pontosnak mondható záró számait nem látjuk. Ez azért is fontos, mert tulajdonképpen a levegőben hozunk egy költségvetést, és ráadásul párhuzamosan ezzel még a 2016os költségvetés módosításai is tárgysorozatban vannak, sajnos még az év során néhányszor előreláthatóan sor kerül majd a 2016os költségvetés módosítására is. (12.30) Régi problé ma: 2010ben megígérte a kormányzat, hogy egy országleltárt készít, hogy tudjuk, mink van, mik azok a közös javak, amelyekkel gazdálkodik a kormányzat. Ez azóta sem történt meg. Tehát ez a vagyonkataszter várat magára, és ennek a vagyonregiszternek a hiány a - amit nevezhetünk országleltárnak is - súlyos ráhatással van arra, hogy pontosan láthassuk, a kormány hogy is sáfárkodik a közös javainkkal. Aztán létszámelőirányzati terv sem készül, hiszen nem elég az, hogy személyi kiadásokra mennyit költünk egye s minisztériumoknál, egyes intézményeknél, mert nem mindegy, hogy azt hány személyre, hány adminisztratív alkalmazottra vagy hány vezető beosztású alkalmazottra költjük. Mert csupán az, hogy emelkedik, nem mutatja meg, hogy a létszámok tekintetében a kormá nyzat milyen módon szeretne eljárni. Lehet erre azt mondani, hogy ez egy rugalmas hozzáállás, és nagy lehetőséget ad a kormánynak, hogy úgy járjon el, ahogy ő gondolja; mi ezt úgy gondoljuk, hogy egy túlzott felhatalmazottság, és a részletesség elvének nem felel meg ebben a formában a költségvetés. Aztán ha költségvetésről beszélünk, akkor néhány gondolatot muszáj a Magyar Nemzeti Bankról is ejteni, hiszen azok a befizetések, amelyeknek meg kellett volna történni osztalék formájában, az elmúlt években elmar adtak. Hogy néhány számot említsek: az utóbbi négy évben a Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamváltozásból származó eredménye, kapaszkodjanak meg, 1047 milliárd forint volt, amelynek egy részét illett volna osztalékként befizetni. Tudjuk, hogy a felháborodá s és a botrányok hatására most talán 50 milliárdot beígértek, de az, hogy több mint ezermilliárd forintról beszélünk, ami árfolyamnyereségként a Magyar Nemzeti Banknál realizálódott 2012 óta, egy olyan szám, ami, ha a legfrissebb államadósságadatokat nézz ük, a 2016. március 31i adatokat - Magyar Államadósság Kezelő Központ, tehát nem holmi levegőből kapott számokról beszélünk , azt látjuk, hogy 25 473 milliárd forint volt a magyar államadósság mértéke. Ha ezt a két számot összeadjuk, akkor több mint 4 sz ázalékkal csökkenthető lett volna a magyar államadósság, ha a Magyar Nemzeti Bank befizeti ezeket a pénzeket, de ha a felét fizette volna be, akkor is jelentősen csökkenthető lett volna a magyar államadósság. Arról nem is beszélve, hogy másra is költhetők lettek volna ezek a pénzek, de a legrosszabb, amit tenni lehetett, hogy különböző alapítványokra elszórták, amiket nem véletlenül próbáltak titkosítani, most már azt is láthatjuk, hogy miért, amikor nyilvánosságra kerültek ezek a tényadatok. De továbbmenve , mert az ellenzék ideje elég szűkös ezeknél a felszólalásoknál, szeretném példaként felhozni, hogy a részletesség elvének a megsértése miért is probléma. Például a
