Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2394 (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Mondok egy Baranya megyei példát. A kormány odaadja Pécsnek a kulturális fővárosi programsorozat megvalósítását. Örültünk neki. Kijelölték a megyei önkormányzatot két h atalmas projekt megvalósítására, a tudásközpont és a megyei múzeumi intézményrendszer felújítására, ennek is örültünk. Amikor kijelölték, tudták, hogy egy olyan önkormányzatnak kell két gigaprojektet megvalósítani, akinek jogi lehetősége nincs saját forrás szerzésére, nem tud önerőt produkálni. Ezt nyilvánvalóan csak hitelfelvételekkel lehetett megtenni. Ez csak egy csepp a tengerben, hogy hogyan lett az önkormányzatoknak 1200 milliárd forint adóssága, amit aztán később konszolidálni kellett. Azt is mondhat juk, és tudjuk, hogy irreálisan hosszú volt egyegy projekt megvalósítása. A kormány szerintem helyesen járt el akkor, amikor megvizsgálva a saját lehetőségeit - mármint az Orbánkormány - azt mondta, hogy a sikernek az a záloga, hogy ezt az intézményrends zert, amit a szocialista kormánytól megörökölt, átalakítja, mert az bürokratikus és működésképtelen. (15.50) Mi az, ami ezt a rendszert jellemezte a szocialista kormány idejében? Van a kormány, ahol a döntések születnek, és a kormányon kívül létrehoznak eg y erőcsoportot, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget valamifajta modernitás jegyében, és erre az ügynökségre bízzák ennek az irdatlan mennyiségű pénznek a felhasználását és az egész kérdés vezénylését. Az, hogy egy kormányzati nagyember felesége esetleg helye ttes vezetőként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget vezeti és menedzseli, nem elég szervezőerő ahhoz, hogy ez sikeresen megvalósulhasson. Át kellett alakítani ezt a rendszert. Az Orbánkormány felismerte, hogy ez fontos, ezért a kormányzati politika fókuszáb a emelte, azaz kiemelt feladattá tette saját maga számára a források felszámolását, és 2012ben létrehozta a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot. Ez a bizottság nem ad hoc módon dönt, hanem hosszas előkészítések alapján irányítják ezt a rendszert és hoz nak létre, generálnak nagy beruházásokat. Fontos volt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítását behozzák a Miniszterelnökségbe, abba a Miniszterelnökségbe, ahol nyilvánvalóan erő, politikai felhatalmazottság és szervezni tudás is van ahhoz, hogy eg y ilyen rendszert irányítson. Az Orbánkormány később felszámolja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, és az irányító hatóságokat behozza a szaktárcákhoz. Tehát a centrum a Miniszterelnökség, a Miniszterelnökség dirigál, irányít, elvár és szervez, és a szakt árcák a maguk tudásával fogalmazzák meg az operatív feladatokat, így irányítják ezt a rendszert. Ez vitte sikerre az egészet, mármint ha sikernek tekintjük azt, hogy a források jó részét sikerült felhasználnunk. Enélkül ebből semmi nem történt volna. Soksz or mondjuk azt, hogy a kormányzás ebben a világban versenyképességi tényező. Nem igazán tudunk megfogható érveket mondani arra, hogy mitől versenyképességi kérdés a kormányzás. Általánosságokat egy költségvetési vitában is sokszor hangoztatunk: nem mindegy , hogy egy kormánynak milyen a gazdaságfilozófiája, nem mindegy, hogy ehhez hogyan és milyen módon rendel költségvetési forrásokat, nem mindegy, hogy milyen a monetáris politika, a fiskális politika és a monetáris politika összhangja. Ennél a vitánál, enne k a tevékenységnek a megítélésénél, amely az európai forrásszerzés sikerességét vagy nem sikerességét jelenti, világosan tetten érhető a kormányzat teljesítménye, és hogy ez mennyire tényező akkor, amikor Magyarország kérdéseit európai összevetésben is meg ítéljük. Azt kell mondanom, hogy a kormány mint igazgatás, a kormány mint szervezet, a kormány mint bürokrácia sikeresen teljesített, ezért tudtuk ezeket a forrásokat lehívni. Baranyai képviselőként, és azért, hogy korrekt legyek, megint a kulturális fővár os projektjeit hozom szóba, hisz itt a döntés a szocialista kormány időszakában történt, de a projektek megvalósítása és a pénzügyi teljesítés, ami ilyen szempontból a legfontosabb, a vizsgálódásunk tárgya szempontjából már az Orbánkormány időszakára húzó dik át. Fontosak voltak Baranyában azok a nagy fejlesztések, amiket az egyetem tudott megvalósítani Pécsett, vagy akár a katolikus egyház. Azokra a nagy turisztikai fejlesztésekre gondolok, amelyek megvalósultak ebben a
