Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2389 kormány lebontotta a brüsszeli bürokraták és a szocialista kormányok által a magyar polgárok és az uniós források közé szorgosan felépített bürokrácia falait. Végül mindezeknek köszönhetően, ahogy hallottuk, Magyarország jól teljesített, mert a ren delkezésre álló kereteken felül, tehát 108 százalékban fizette ki az uniós pénzeket. Úgy hiszem, hogy bárki bármit mondhat, kritizálhat, de ezek a mondatok történelmi sikert takarnak, amelyre büszke lehet Magyarország. Köszönet illeti a magyar kormányt az uniós kiállásáért és a következetes hazai fejlesztéspolitikájáért. Tisztelt Képviselőtársaim! A 200713as időszakban Magyarországnak járó uniós források, ahogy hallottuk, a hazai kiegészítésekkel 9223 ezer milliárd forintot tettek ki. Sok ez vagy kevés? M ielőtt válaszolnánk erre a kérdésre, úgy hiszem, hogy szükséges leszögezni: az uniós források nem adományok, az uniós források nem segélyek, hanem Magyarország uniós tagságából eredendő, a szerződésben rögzített joga és lehetősége, hogy a magyar adófizetők forintjait is magában foglaló uniós pénzügyi alapokat felhasználhassa. És ezért kell visszautasítani minden olyan alaptalan politikai fenyegetést, akár az osztrák kancellár, akár mások részéről hangzik el, például a migrációval összefüggésben, hogy Magyar ország valamiféle megrendszabályozása címén ezeket a kohéziós pénzeket el tudnák vonni. Tisztelt Képviselőtársaim! A frissen készült elemzések rávilágítanak arra, hogy Magyarország számára az EUtagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult: 2600 milliárd befizetésünk ellenében 8600 milliárd forrást kaptunk. Sok ez vagy kevés? Nos, az éremnek mindig két oldala van, tisztelt képviselőtársaim. Egyrészt elvitathatatlan például, hogy ha ezek a források nincsenek, a 20082009es válságos években M agyarország még súlyosabb recesszión ment volna keresztül. Tény az, hogy az EUs források évente a magyar GDP 0,6 százalékát növelték, hozzájárultak a beruházások, a foglalkoztatás, a K+F tevékenység és a termelés bővüléséhez. És nagyon lé nyeges, hogy az uniós támogatásokból létrehozott új munkahelyek száma több mint százezer. És tény az is, hogy az infrastruktúra fejlesztésével az uniós forrásokból például 2013ig 443 kilométernyi út épült, a felújított utak száma pedig közel 2500 kilométe r. Ilyen mértékű infrastrukturális felvirágzás több mint száz éve, a dualizmus korában volt utoljára. Nem sorolom tovább. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanakkor, ahogy a mai miniszteri expozéban is elhangzott, az EUs támogatás nagysága nem bizonyult elégsé gesnek a növekedési pálya felgyorsításához, a rendelkezésre álló teljes keret kifizetése ellenére sem. Nem javult meghatározó mértékben az ország versenyképessége, mi több, a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását, a regionális különbségek csökkentését csak részben tudták enyhíteni. Abaúj és Zemplén képviselőjeként sokat tudnék erről beszélni. Tény, hogy bár a mérleg nyelve egyértelműen pozitív, ha koncepcionális, jobban végiggondolt program indult volna el már 2007ben, most jóval kedvezőbb pozícióban folytathatnánk ezt a munkát. Tisztelt Képviselőtársaim! Új borhoz új tömlő kell, tartja a bibliai mondás. Éppen ezért üdvözlöm azt, hogy a kormány átalakította a teljes intézményrendszert, és biztosítják, hogy a pályázók egyszerűen, könnyen, hatékonyan jus sanak az uniós forrásokhoz. Ezáltal pedig a jelenlegi uniós költségvetési ciklus meg tudja teremteni a lehetőségét, hogy hazánk egy erős, versenyképes, a negyedik ipari forradalom kihívásainak megfelelni képes ország legyen. Köszönöm, hogy meghallgattak. ( Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Harangozó Gábor képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről :
