Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - MIRKÓCZKI ÁDÁM jegyző: - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2381 Elköltünk 9223 milliárdot erre az országra, és az ország versenyképessége nem nő semmivel sem. Románia versenyképessége az adott idősz akban jobban nőtt, mint a magyar versenyképesség. A V4en belül pedig a mi versenyképességünk, gazdasági versenyképességünk, társadalmi versenyképességünk növekedett a legjobban. Ezek nem figyelmen kívül hagyható szempontok és nem mérlegelésen kívül hagyha tó számok. Engedjenek meg még néhány adatot - ha már versenyképesség. Elköltöttünk közlekedésfejlesztésre 3364 milliárd forintot. Soha ennyit meggyőződésem szerint hét év alatt Magyarország nem költött közlekedési infrastruktúrára. Elköltöttünk környezetfe jlesztésre 1570 milliárd forintot. Elköltöttünk oktatásra 765 milliárd forintot. Elköltöttünk foglalkoztatásra 605 milliárd forintot. Elköltöttünk vállalkozásfejlesztésre 593 milliárd forintot. És elköltöttünk 458 milliárd forintot egészségügyi kiadásra. A vasúti pályák hosszát összesen - új és felújított vasútvonalak tekintetében - 236 kilométerrel növeltük. Tehát 236 kilométernyi vasútvonalnak újítottuk fel a pályaszakaszát, vagy építettünk újat. Megépült 1066 kilométer kerékpárút. 537 kilométer új út épü lt az országban, és megújult 2849 kilométer, ami felújításra került. Hat jelentős villamosfejlesztési projekt is megvalósult, illetve a közlekedésfejlesztés keretében járműpark, buszok és villamosok beszerzése is megtörtént. Megújult 521 iskola, és volt 20 egyetemi nagy kiemelt fejlesztés az 521 iskolai fejlesztésen túl. 163 egészségügyi ellátó intézményben - ennek döntő része kórház - felújítás, bővítés, fejlesztés 330 milliárd forint értékben. 1,3 millió ember képzéséhez járult hozzá ez a forrás. Értem ez alatt azt, hogy a munkaerőpiacra való visszajutás vagy másod, harmadképzési minősítés megszerzését támogatta az Európai Uniótól visszaszerzett forrás. 3 millió embernek elvileg meg van oldva az árvíz- és a belvízvédelme, legalábbis a dokumentáció és az e lszámolások szerint. És 7,9 millió olyan honfitársunk van, akit megfelelő ivóvízzel tudtunk ellátni. 28 ezer kis - és középvállalkozás kapott támogatást. Minimum százezer új munkahely jött létre. Az innovációt támogató beruházások 366 milliárdot tettek ki. Ha azt nézem, hogy ebben az időszakban a kutatásfejlesztésre fordított összegek a GDP kevesebb mint 1 százalékára estek vissza, most 1,5 százalék. A turisztikai fejlesztések 314 milliárdot, a csak településfejlesztésre fordított források 259 milliárdot t ettek ki. A közigazgatás korszerűsítésére - bár ez időnként nem látszik - 197 milliárdot költöttünk el. A vállalkozásoknak összesen 1651 milliárd forint jutott. A kis- közepes, mikro- és nagyvállalkozások összesen 4344 ezer támogatási szerződést kaptak. T öbb mint 5000 milliárd forint került a központi költségvetési szervekhez, illetve a költségvetési szervek intézményeihez, állami cégek kedvezményezettjeihez. Az a kérésem a tisztelt Országgyűléshez, hogy ezt mindenféleképpen tegye mérlegre. Az előbb idézte m, hogy hogyan értékelhetjük a 2007es döntéseket. Meggyőződésem szerint, vagy a kormány tagjaként és parlamenti képviselőként az a meggyőződésem, hogy ezek nem voltak jó döntések, nem voltak jó társadalompolitikai elképzelések, mert nem álltak összhangban az ország érdekeivel, és nem nyilvánult meg bennük a magyar valóság. De azt is szeretném elmondani, hogy nagy szerencséje volt Magyarországnak, hogy ezeket az elképzeléseket nem tudták megvalósítani. Említettem, hogy 2011re 975 milliárd forintnyi forrás kifizetésére került sor, és lényegében 7500 milliárdnyi forrás ott állt benn, ami nem került kifizetésre. Most felmerül a kérdés, hogy 2011ben a kapott választói bizalommal és felhatalmazással mit tudott tenni a kormányzat. Óriási dilemma volt - frakcióve zetőként jól ismerem ezeket a belső dilemmákat, és van itt több, akkor is kormányzati szolgálatot végző képviselőtársam , hogy vajon a kormány megkísérelje, újabb leállást kockáztatva, akár még másfélkétéves vitákat megnyitva a partnerségi megállapodás m egváltoztatását és az operatív programok célját, társadalompolitikai célokat megváltoztatni, vagy hagyja így az intézményrendszert, és bizonyos esetekben korrekciókkal
