Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 27. szerda (146. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2276 Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás területén még egyáltalán nem meggyőzőek az eddig elfogadott, hatályba lépett vagy még nem is hatályos szabályok. A kormány 2010 óta már többször bebizonyította, hogy az elektronikus közigazgatás és az elektronikus kapcsolattartás szabályozásában nem csupán halogat, hanem az átgondolatlanság és a szakszerűtlenség kifejezette n végrehajthatatlan szabályokat szült. Kiváló példa erre az elektronikus anyakönyv bevezetésének tologatása, de a közelmúlt átfogó szabályozásai is többször vallottak kudarcot. A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfele ltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló 2015. évi LXXI. törvénnyel kihirdetett T/4648. számú törvényjavaslatot 2015. június 9én fogadta el az Országgyűlés. Az a törvényjavaslat amellett, hogy elfogadhatat lan sarkalatos rendelkezéseket tartalmazott, a szövegcserés módosítások között mindenféle indok nélkül fél évvel eltolta az elektronikus útra terelt ügyek körének törvényben rögzített bővítési határidejét 2015. július 1jéről 2016. január 1jére. Jómagam a törvényjavaslat vezérszónoklatában többek között ezt kifejezetten kifogásoltam. Kiemeltem, hogy a módosítások elfogadhatatlanok, és felvetik bizony nemcsak a kormányzat, hanem az OBH elnöke, Handó Tünde személyes felelősségét is ezért. Alig telt el kis id ő, az Országgyűlés asztalára került a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6627. számú törvényjavaslat. 2015. október végén rájöttek ugyanis, hogy a nyári sz abályozás hiányos, jó néhány rendelkezéssel ki kell egészíteni. Az akkori törvényjavaslat hatásvizsgálati lapja szerint a 3,4 milliárdos forrásigénnyel járó javaslatot, amelyet 2 - azaz kettő - napos közigazgatási egyeztetés előzött meg, gyorsan elfogadták . Kár volt, államtitkár úr. 2015 novemberében megérkezett a T/7312. számot viselő törvényjavaslat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól. Ehhez a javaslathoz előzetes hatásvizsgálati lap nem is készült. Mégis belevágo tt a kormánytöbbség egy, az elektronikus ügyintézés vadonatúj, átfogó szabályozásába. Már akkor elmondtuk, hogy a szöveg, a vonatkozó uniós szabályozás mechanikus, helyenként értelmezhetetlen átvétele, a törvényi garanciák hiánya kizárja a javaslat ellenz éki támogatását. Hangsúlyoztuk, hogy a gazdálkodó szervek és a jogi képviselők tekintetében komolyan kérdéses, hogy az új elektronikus rendszer számukra milyen adminisztratív és egyéb terheket jelent majd. Most itt az újabb termék. Az indokolás többek közö tt a következőkkel magyarázza a mostani átfogó módosítást: célja a korábbi határidőmódosítás szükségességét indokoló legfőbb gyakorlati és technikai problémák megoldása. Ez magyarul két dolgot jelent. Az egyik az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó s zabályoknak a korábbi határidőmódosítást is igazoló változtatásáról van szó. A másik, hogy most is csak a legfőbb problémák orvoslása a cél. Az úgynevezett perkapu a gazdálkodó szervezeteknek és a jogi képviselőknek a bíróságokkal és más hatóságokkal való elektronikus kapcsolattartását biztosítaná a jelen törvényjavaslat szerint immár legalább a harmadik változatban és részletszabályokkal kerül elénk. Az belátható, hogy a gazdaság szereplői számára egyáltalán nem mindegy, hogy a bírósághoz fordulás milyen eljárási feltételek mellett zajlik. Mostani újítás, hogy az általános nyomtatványkitöltő keretprogramra történő utalás kikerül a szövegből, 2015 decemberében több ilyen utalás került a szövegbe. (14.30) Ugyanakkor az indokolás szerint az informatikai rends zer működése során a gyakorlatban azonban változatlanul alkalmazásra kerül. Hasonlóan zavaros az elektronikus aláírásra vonatkozó, 2016. július 1jével hatályba lépő szabályozás. Az uniós szabályozáson alapuló, ám ész nélkül átvett változtatások módosítása nem tűr halasztást, hiszen hiányzik az átmeneti időre is nélkülözhetetlen folytonosság. Az új rendelkezések
