Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-ai 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezet vonatkozásában az indokolt vélemény... - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az Európai ügyek bizottságának elnöke, a napirendi pont előterjesztője:
2178 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés plenáris ülésén harmadik alkalommal folytatunk le ilyen szubszidiaritásvizsgálatot, ami egy olyan különleges parlamenti eljárás, aminek a célj a, hogy a nemzeti parlamentek kifejthessék véleményüket az uniós jogszabálytervezetről és együttes fellépéssel megakadályozzák, hogy azok az uniós intézmények átruházott hatásköreit túllépjék. Emlékeztetem arra is képviselőtársaimat, hogy első alkalommal 2 013 októberében az Európai Ügyészségről szóló tanácsi rendelettervezettől folytattunk le itt a Házban ilyen típusú vizsgálatot, és akkor nemcsak a Magyar Országgyűlés, hanem összesen 14 európai uniós nemzeti parlamenti kamara állapította meg a szubszidiari tás elvének sérelmét. Ez azt is jelentette, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kamarák által képviselt összesen 18 szavazat működésbe hozta az úgynevezett sárga lapos eljárást, amelynek eredményeképpen az Európai Bizottságnak meg kellett indokolnia, hogy a javaslatát a) módosítja, b) visszavonja vagy c) fenntartja. Az indoklási kötelezettségnek eleget tett ugyan az Európai Bizottság, de számomra is azt az érthetetlen döntést hozta, hogy az eredeti javaslatát változtatás nélkül ismét fenntartotta. Ezzel, ú gy vélem, teljes egészében figyelmen kívül hagyta a nemzeti parlamentekben megfogalmazott aggályokat. Tisztelt Képviselőtársaim! A napirenden lévő ügy azért is érdemel ennyi figyelmet, mivel a tavalyi évben az Európai Bizottság által előterjesztett mintegy 40 jogalkotási javaslat kapcsán információim szerint csupán 8 indokolt vélemény született. Tehát úgy látom, hogy visszafogottabbá váltak a nemzeti parlamentek a szubszidiaritás elvének vizsgálata tekintetében. Az említett 8 indokolt vélemény közül pedig a menekültek áthelyezési válságmechanizmusával, magyarán: a kötelező kvóták szerinti elosztásával kapcsolatos rendelettervezetmódosítás vonatkozásában összesen öt parlamenti kamara, köztük a mi Országgyűlésünk is fogadott el a szubszidiaritás sérelmét m egállapító indokolt véleményt. (21.30) Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb említett két példa is jól jelzi, hogy indokolt véleményt csak kiemelkedően fontos ügyekben érdemes elfogadni. Azt látjuk, hogy az első esetben az államszervezet alapvető működése, m íg a kötelező kvótákról szóló javaslat kapcsán a javaslat lehetséges társadalmi és politikai következményei indokolták a parlamenti vizsgálat lefolytatását. A mai szubszidiaritásvizsgálat tárgya az úgynevezett kiküldött munkavállalók jogállásával kapcsolat os irányelvtervezet. Ez a javaslat szintén az előzőekhez mérhető jelentőséggel bír annak lehetséges gazdasági, és hozzáteszem, a hazai munkaerőpiaci következményei miatt elsősorban a hazai, de külföldön szolgáltatást nyújtó vállalkozások miatt. Egyes becsl ések szerint mintegy 70 ezer olyan magyar munkavállalót érinthet ez a javaslat, akik kiküldetés keretében, tehát ideiglenes alapon valamelyik vállalkozás alkalmazottjaként végeznek munkát egy másik európai uniós tagállamban. Megjegyzem, hogy e foglalkoztat ási forma elsősorban az építőiparban, illetve a feldolgozóiparban jellemző, és a magyarországi vállalkozások fő célországai Németország és Ausztria. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek az irányelvtervezetnek a fő célkitűzése, hogy a kiküldött munkavállalók es etén az ugyanazon a helyen végzett ugyanazon munkát ugyanúgy javadalmazzák. Ennek érdekében a helyi munkavállalókra vonatkozó jogszabályból vagy kollektív megállapodásból eredő javadalmazási szabályokat tehát kiterjesztené a kiküldött munkavállalókra is. M indez azt jelentené, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jelenleg hatályos 96/71/EK irányelv alapján a kiküldött munkavállalókat megillető „minimálbér” helyére az „átlagbér”, a „javadalmazás” fogalma lépne. Itt van a kutya elásva. Egy lassan húsz éve hatályo s szabályozást kíván most az Európai Bizottság egyetlen tollvonással felrúgni, mindezt az állítólagos egyenlő elbánás jegyében. De kérdezem én, tisztelt képviselőtársaim, miként lehet a helyi munkavállalót és a kiküldött munkavállalót egy lapon említeni. S zerintem a két jogintézmény sajátosságai, például az alkalmazás időpontja, feltétele, aztán a munkavégzés jellege alapvetően eltérnek egymástól. A kiküldött munkavállalót foglalkoztató vállalkozást a munkabéren felül például terheli az utazás, aztán a szál lás költségeinek a biztosítása is. Éppen ezért csak a bérköltségek esetében előírni egyfajta uniós
