Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-ai 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezet vonatkozásában az indokolt vélemény... - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az Európai ügyek bizottságának elnöke, a napirendi pont előterjesztője:
2179 harmonizációt szerintem nagyon álságos dolog, hiszen a kiküldötti jogállás csupán egyetlen elemét érinti. Továbbá uniós szinten a foglalkoztatottak alig 0,60,7 százaléka dolgozik úgynevezett kiküldötti jogviszony keretében. Tehát egy nagyon szűk piaci szegmenst akar az Európai Bizottság szép jogelvek köntösében lényegében újraosztani. És megjegyzem: mégpedig nem a később csatlakozott tagországok előnyeire. Ti sztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a következőkben az Európai ügyek bizottságában lefolytatott úgynevezett szubszidiaritásvizsgálat menetét, illetve ennek a tapasztalatait a késői órára tekintettel röviden összefoglaljam. A lisszaboni szerződés al apján a vizsgálatra az adott uniós javaslat kibocsátásától számított nyolc héten belül lehet sort keríteni, ami jelen esetben május 10én jár le, azaz addig kell az Országgyűlésnek indokolt véleményt megformálnia. Lassan négy hete, március 30án tűzte az E urópai ügyek bizottsága napirendjére az irányelvtervezetet, és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője többek között arra hívta fel bizottságunk tagjainak a figyelmét, hogy a javaslat aránytalan beavatkozást jelentene az eddigi, piaci alapon kialakult v ersenyfeltételekbe. Valóban, magam is egyetértek azzal, hogy ez a rendelkezés nemcsak a magyar, hanem a többi középeurópai tagállami kiküldött munkavállalókat foglalkoztató társaságokat is hátrányosan érintené, mert ezek a társaságok egyszerűen nem jutnána k megrendeléshez a régebbi tagállamokban. Tehát azt is mondhatnám, hogy lassan, lépésről lépésre ki akarnak bennünket szorítani a nyugateurópai piacról. Számunkra a szolgáltatásnyújtás eddigi szabadsága csorbát szenvedne vagy akár meg is szűnne. Tisztelt Képviselőtársaim! A szubszidiaritásvizsgálat esetében a kiindulópontot a fentiek alapján 1. a hatályos irányelv, 2. a szóban forgó irányelvtervezet összehasonlítása, együttes értékelése jelentette. Ezen vizsgálati módszer alapja tehát a jogalkotási javasla t alapos, és úgy érzem, többszöri elolvasása, értelmezése és elemzése. Fontos leszögeznem azt is, hogy a hatályos irányelv alapvetően minimumfeltételeket határoz meg, és rugalmas szabályokat tartalmaz, ami alapján a kiküldött munkavállaló javára el lehet t érni, azaz például a minimálbér helyett magasabb jövedelmet is kaphat. Amint az a Bizottság által előterjesztett jelentésből is kitűnik, a vizsgálat során a jogalkotási javaslat elfogadásának alapjául szolgáló szerződéses cikket is vizsgálni kellett, továb bá az Európai Unió Bírósága vonatkozó esetjogának áttekintése is szükséges volt, különösen a minimálbér meghatározásával összefüggésben. Tisztelt Képviselőtársaim! A megvizsgált jogesetek azt mutatták, hogy a még transzparensnek és egyértelműnek mondható „ minimálbér” fogalom kapcsán is számos értelmezési kérdés merült fel. Gondoljunk csak bele, hogy a minimálbérnél sokkal bizonytalanabb fogalom, a „javadalmazás” mennyi jogvitát fog felvetni a későbbiekben. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai ügyek bizotts ága az irányelvtervezetet április 12i ülésén is napirendre tűzte, majd az április 18i ülésén egyhangúlag nyújtotta be határozati javaslatát, amely megállapítja, hogy a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelvtervezet sérti a szubszidiaritás elvét. Az Európai ügyek bizottsága az irányelvtervezetet az alábbi indokok miatt tartja a szubszidiaritás elvével ellentétesnek. Öt ilyen pontot fogalmaztunk meg. Engedjék meg, hogy nagyon röviden ismertessem ezeket. 1. Az irányelvtervezet indoklása a lisszaboni sz erződés második jegyzőkönyv 5. cikkelyével ellentétes módon egyáltalán nem utal a szubszidiaritás elvével való összhangra. 2. Az irányelvtervezet olyan mértékű beavatkozást eredményez a szolgáltatásnyújtás szabadságába, a kialakult versenyfeltételeket mest erségesen és olyan mértékben torzítaná, amit nem indokolhat a munkabérköltségek kiegyenlítése. 3. Az irányelvtervezet hozzáadott értéket nem teremt a hatályos irányelv által biztosított minimális bérszint helyett javasolt javadalmazás fogalmának bevezetésé vel, mivel a javadalmazás fogalma kevésbé egyértelmű és bizonytalan. Tehát olyan fogalom bevezetése, amely minden érdekelt
