Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - DR. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN GUSZTÁV, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2122 Több pénzt az egészségügyre, és az egészségügyi dolgozóknak is meg kell kapniuk a megérdemelt fizetésemelést, ami jár nekik, gondolok itt az ápolókra is, mert én azt látom rajtuk, hogy emberfeletti munkát végeznek nagyon nehéz körülmén yek között, és ők semmi mást nem szeretnének, csak a szakmájukban maradni és tisztességesen élni itt Magyarországon a családjukkal. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány részéről megadom a szót ÓnodiSzűcs Zoltán államtitkár úrnak. Parancsoljon! DR. ÓNODISZŰCS ZOLTÁN GUSZTÁV, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Tisztelt Ház! Kaptam az előbb egy dicséretet, úgyhogy erre szeretnék megint megfelelni, elemzői szemszögből szer etnék hozzászólni az előzőekhez. Elhangzott az, hogy a tételes finanszírozásnak a súlyszámértéke hogyan változott vagy nem változott. Ez abból a téves kiindulásból építkezik, hogy évek óta ez a bizonyos 150 ezer forintos súlyszámérték nem változott. Ez így tényszerűen igaz, azonban tudniuk kell, hogy egy kórház bevétele nemcsak ettől függ. Van még két olyan tétel, ami az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett. Egyik ilyen a ’12től kezdődően beindult béremeléseknek a terhe. Ezt nem a súlyszámon belül ka pja az intézmény, hanem egy külön soron kapja meg az OEPtől. A másik pedig a „specfin” kassza, ez a bizonyos speciális eszközök és gyógyszerek kasszája, amit szintén külön kasszából kap meg a kórház. Ha ezt a két elemet benormálnánk a súlyszámértékbe, akk or arról kell most önöknek beszámolnom, hogy az értéke nem 150 ezer forint lenne, hanem 207 ezer forint. Tehát azt tudom ezzel megint állítani, hogy ez a fajta gondolatmenet nem fedi teljesen a valóságot. Hogyha arra kell majd kényszerülnünk, hogy ezt a ké t elemet külön betegyük a súlyszámalapba, akkor ennek értéke bőven az infláció felett lesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most pedig a másik kormá nytagunknak, Banai Péter Benő államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon, államtitkár úr! BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Varga László képviselő úr egy, ha szabad így fogalmazzak, jó kérdést tett fel. Megfinanszírozzae az ország az egészségügyi rendszer kiadásait? Én ezt a kérdést azzal egészíteném ki, hogy vajon megfinanszírozzae, meg tudjae finanszírozni az ország felelősen az egészségügyi rendszer kiadásait. És a zt gondolom, hogy a mai napon, amikor az eddigi kormányzati lépésekről, az eddigi helyzetről beszélünk, és arról is beszélünk, hogy a jövőben az előttünk látott problémákat milyen eszközökkel próbáljuk meg beazonosítani, akkor fontos, hogy pontos látlelete t adjunk az egészségügy helyzetéről, és pontos látleletet adjunk arról, hogy ki mikor mit csinált. Engedjék meg, hogy a múlt elemzése kapcsán először a tényadatokat hívjam segítségül és a tényadatok között a zárszámadási adatokat, valamint nemzetközi össze hasonlításban az Eurostat, az Unió statisztikai szervének az adatait. Itt van előttem az egészségügyi kiadások adatsora, magyar adatsora 2002től egészen a 2017es tervig. 2010 előtt két évet látok, ahol az egészségügyi kiadások csökkentek. Az egyik 2006 é s 2007 között, ahol döntően a gyógyszerrendszer átalakítása, a betegterhek növekedése eredményezte azt, hogy csökkent a központi költségvetés kiadása. Engedjék meg, hogy idézzek a 2007. évi zárszámadásból, amit az akkori kormány terjesztett elő, és ami úgy fogalmaz, hogy a 2007. évben 14 milliárd az akkori (Gőgös Zoltán közbeszól.), igen, 14 milliárd forinttal növekedtek a betegterhek, ami 13,9 százalékos növekményt jelent. Tehát a betegterhek növekedésével együtt járt az állami
