Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1665 biztosít ó ellenőrzési, monitoring- és nyilvántartási rendszerek megfelelően működteke. A következő hónapokban fog majd megjelenni ez a jelentésünk. Tisztelt Képviselők! Az ismertetett ellenőrzési tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a jogszabályi előírásokat és a könyvvizsgálói sztenderdeket egyaránt betartó független könyvvizsgálói tevékenységnek milyen jelentős szerepe van a jól irányított állam működésében is. Ezért is különösen fontos a könyvvizsgálói tevékenység megfelelő szabályozása. Az Állami Számvevőszék ről szóló törvény 6. §a alapján az Állami Számvevőszék elnöke részt vesz a feladatkörét érintő jogszabályok előkészítésében, illetve ezeket a jogszabálytervezeteket a közigazgatási egyeztetés során is - megfelelő határidő biztosításával - véleményezésre m eg kell küldeni az Állami Számvevőszék részére. Sajnálatos módon ugyanakkor a könyvvizsgálókról szóló törvény legutóbbi és jelen módosításakor e törvényi rendelkezést figyelmen kívül hagyta az előterjesztő. 2015. szeptember 1jén lépett hatályba az a rende lkezés, hogy az államháztartás alrendszereinek szervezeteit érintően az Állami Számvevőszéknek a korábbi véleményezési jog helyett egyetértési joga van a könyvvizsgálók kiválasztása tekintetében. Az egyeztetés hiánya következtében ugyanakkor nem kerültek b ele a törvénybe az egyetértés megadásának azon kritériumai, amelyek alapján a könyvvizsgálók költségvetési alkalmasságáról kellő megalapozottsággal, a minősítés fontosságának és súlyának megfelelően tudnánk az egyetértési jogunkkal élni. Az Állami Számvevő szék az egyetértési jog megadásához a jelen körülmények között csak korlátozott információkkal rendelkezik a könyvvizsgálók költségvetési alkalmasságának megítélését illetően. Arra vonatkozóan pedig, hogy milyen kritériumok alapján kell arról döntenünk, ho gy az egyetértést megadjuk vagy sem a költségvetési minősítésükhöz, a törvény nem tartalmaz külön rendelkezéseket. Bár mind az engedélyezésnek, a minősítésnek és a minőségellenőrzésnek a Magyar Könyvvizsgálói Kamarától a közfelügyeleti hatósághoz történő átkerülése, mind az Állami Számvevőszék egyetértési jogának biztosítása a könyvvizsgálói tevékenység erősítését szolgálhatja, utóbbinál fontos lenne a vonatkozó jogszabályi előírások további pontosítása az egyetértés kritériumrendszerét, valamint eljárási szabályait illetően. Viszont itt kell jeleznem, hogy ha ez nem történik meg, ennek hiányában az ÁSZ saját maga fogja kialakítani kritériumait a törvény végrehajthatósága érdekében, de úgy gondolom, az Országgyűlésnek magának kell eldöntenie azt, hogy ezt v alóban így akarjae. Erre készen áll a Számvevőszék, de úgy éreztem, hogy a vitának ezen a pontján ezt mindenképpen jeleznem kell. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Elnök Úr! Bízom benne, hogy a könyvvizsgálói törvény módosításáról szóló törvény javaslattal összefüggésben elmondott, az ellenőrzési tapasztalatainkon alapuló felvetésekkel, a megfontolásra ajánlott szempontokkal is támogathattuk az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységét, és segíthettük a közpénzek és a közvagyon szabályos, eredmény es, hatékony és gazdaságos felhasználását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Most normál időkeretben megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Államtitkár Úr! Azt gondolom, van egy új esély a kormány és a kamara kapcsolatának az erősítése tekintetében, hiszen nem oly régen voltak a könyvvizsgálói kamarai tisztújítások, és e tekintetben talán nem azt a rossz gyakorlatot kell folytatni, amir ől Józsa képviselőtársam szólt, hogy az alapvető jogok biztosához kell fordulnia a kamara szerepvállalóinak a kormány döntése miatt az ominózus 50 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó pénzügyek tekintetében, mármint hogy a könyvvizsgálói vagyon elkobzásával párosuljon az ügy akkor is, ha ő nem közvetlenül érintettje a történetnek. Vagy az olyan
