Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1666 ügyekben, amelyek szintén érintésre kerültek, ha jól emlékszem, hogy a Fidesz gyakorlatilag megkétszerezte a kamara által fizetendő közfelügyeleti díjat, miközben nagyon nagy szerepvállalást nem tanúsított, összességében, szummában egy olyan tízmillió forintos nagyságrenddel szállt be ebbe a történetbe. Azt gondolom, azt, amiről bevezető gondolatként beszélek, hogy van egy új helyzet, mindenképpen érdemes kihasználni, mert ahogy többen is szóltak róla, nyilvánvaló, hogy a könyvvizsgálói szakmába vetett közbizalom erősítése elengedhetetlen és fontos dolog. Az pedig nem baj, ha az sugárzik a kormány és a Könyvvizsgálói Kamara kapcsolatrendszerén keresztül az érintettek, a gazdálkodó szervezetek felé, hogy itt nem torzsalkodások, hanem együttműködések vannak; természetesen mindenki a szerepéből fakadóan elfoglalva a helyét. Államtitkár úr említette, hogy a közfelügyeleti rendszer átalakítása, a közfelügyeleti h atóság működtetése és a rendszer átalakítása zajlik, amely többek között a feladat vonatkozásában a nyilvántartásoktól a továbbképzéseken keresztül a minőségellenőrzések kérdéskörét is magában hordozza. Ezzel nincs is baj, a minőségellenőrzés kérdésköre kapcsán majd kitérek egy dologra, amit azt hiszem, hogy érdemes megfontolni, de mielőtt erre rátérnék, azzal szeretnék foglalkozni, ami meggyőződésem szerint a befektetésösztönzésekre és sok minden egyéb másra is kihatással van. Ez nem más, mint a könyvviz sgálók megbízását érintő foglalkoztatási időtartam kérdése. Tudom, hogy jobbikos képviselőtársamnak ennyi is elég lenne, de azért még van néhány olyan dolog, amit mindenképpen célszerű megfogalmazni. Az egyik dolog az, hogy az ötéves futamidejű megbízások kérdésköre, mint említettem, befektetésösztönzési szempontból nem biztos, hogy azt a hatást váltja ki, ami célszerű. Az Európai Unió tagállamainak többsége gyakorlatilag még nem hozta meg az EU auditreformjával kapcsolatos végső álláspontját, végső szabály ozását, de a kialakult tervek alapján már látható, hogy a többség a tízéves rotációt választja. Ha Magyarország ettől eltér - módja és lehetősége van az ettől való eltérésre , az, mint mondtam, bizonyos értelemben hátrányosan érinthet bennünket a befektet ési döntések meghozatalánál. Szeretném jelezni, hogy számba véve az európai országok sorát, harmincat, az derült ki számomra, hogy az előzetes tervek figyelembevétele mellett a harmincból nyolcan vannak olyanok, amelyek nem tíz évben gondolkodnak, hanem má s éves időintervallumokban, és mindössze öten vannak olyanok, amelyek a tíz évnél egyértelműen rövidebb futamidőt határoznak meg. Egyébként egyedül Magyarország az, amelyik ötéves futamidőt jelöl, a többiek ennél mind többet, hétnyolckilenc évet, még abb an a nyolcban is, amelyik a harmincból nem a tíz évet választja. Ha egy multinacionális céget veszünk alapul, akkor egy multinacionális cégcsoport működésének az átláthatóságát is csökkenti az, ha ötéves rotációban való gondolkodást írunk elő. (15.30) Egys zerűen azért, mert gondoljuk végig, hogy egy európai uniós anyavállalattal rendelkező, közérdeklődésre számot tartó, mint ahogy itt elhangzott, magyar cégek esetében problémát jelenthet a magyarországi ötéves rotáció. Mert így nem biztosítható az a feltéte l, hogy egy adott könyvvizsgáló a cég hálózatába tartozó könyvvizsgálók sokaságával együtt végezze el, adott esetben egy csoportban a könyvvizsgálatát a teljes megbízási időszakban. Tehát az a helyzet fog kialakulni, hogy a váltások kaotikus sokasága azt f ogja eredményezni, hogy egy idő után abban a könyvvizsgálói hálózatban már foghatatlanná válnak a könyvvizsgálók közötti kapcsolatok. Például, mindegy, hogy milyen nemzetiségű, mondjuk, egy francia biztosító, ha 2009ben választotta könyvvizsgálónak az ado tt céget, nevezzük adott cégnek az egyiket, akkor rá a francia szabályok szerint 10 év az a futamidő, ami irányadó, tehát 2019ben kell majd legközelebb könyvvizsgálót váltania. Az összes európai uniós országban lévő leányvállalataira viszont az adott orsz ágban érvényes szabály vonatkozik. Tehát a legtöbb országban, hasonlóan ehhez, mint ahogy említettem, a 30ból 22ben ugyancsak 2019ben kell majd váltani. De a magyar leányvállalatának
