Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1643 A szabálytalanul felhasznált források aránya 2 százalék alatt van. Elengedhetetlen, hogy tisztázzuk ezt. Ez ekkel a számokkal kellene vitatkozniuk az ellenzékieknek, akik az uniós területen is gyakorlatilag Magyarország ellen drukkoltak mindig. Mindezek ellenére most a ciklus végére végül is mi tettük eredményessé az előző kormányok előnytelen elkötelezettségeit , miközben több helyen is feljelentettek bennünket. A kormány túlvállalásának köszönhetően mindent teljesített. A 20072013as uniós források felhasználásának tartalmi tanulságait le kell vonni, és ezért fontos, hogy az Országgyűlés vegye napirendre a tanu lságok megvitatását. Kijelenthetjük: minden, hazánknak járó eurót hazahoztunk Brüsszelből. Hazánk kormánya tehát a fejlesztési ígéretéhez kapcsolódóan az összes kiaknázható uniós forrásra tett vállalását teljesítette, és több pénzt fizetett ki, mint gondol tuk. Az előző ciklus fejlesztési rendszerével kapcsolatban úgy gondoljuk, hogy az nem volt jó. A 2020ig tartó időszak alatt sokkal több pénzt tudunk a vállalkozásokhoz eljuttatni, ráadásul a bürokráciacsökkentés jegyében is. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2 0142020 közti forrásokat Magyarországnak a gazdasági versenyképesség erősítésére kell fordítania. Bizonytalan az EU 2020 utáni költségvetése, közvetlen gazdaságfejlesztésre várhatóan nem lesz forrás, ez kedvezőtlen érintheti egyebek között az infrastruktú rafejlesztést, az agrártámogatást, ezért például a V4ekkel is összefogva kívánunk jó pozíciót elérni a 2020 utáni költségvetésről kezdődő tárgyalásokon. A 20142020as időszak uniós pályázatait 2017. június végéig kiírják. 2018 végére a ciklus forrásának jelentős részét ki is fizetnék. Magyarországon a kis- és középvállalkozói szektorban nemcsak hitel, hanem tőkehiány is van, ezért szükség lenne nemzeti tőkeprogram indítására az érdemi változtatások között. Ezért fontos, hogy a forráslehívás hatékonysága érdekében hozzuk meg a szükséges megfelelő lépéseket, intézkedéseket, amelyek közt előttünk van megvitatásra a 10092. számú törvényjavaslat az állami projektértékelő jogviszonyról, valamint az egyes kapcsolódó törvények módosításáról. Ez egy olyan újjászer vezett értékelési keretrendszerre tesz javaslatot, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja bármely külső piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, fokozott objektivitást és az át láthatóságot. A 2020ig tartó uniós fejlesztési időszakra úgy is tekinthetünk, mint öt olyan rendelkezésünkre álló esztendőre, amelyben még rendelkezésre állnak uniós források, miközben azt még nem lehet tudni, hogy azt követően mi következik. A 2020at kö vető időszakra vonatkozóan másmilyen időszámítás következik az EUs források szempontjából, ezért nagy felelősségünk van. Az Unió nettó befizető tagállamai nyomást gyakorolnak Brüsszelre, hogy a 2004ben csatlakozott országok 2020 után már ne legyenek jogo sultak fejlesztési forrásokra. Ezért mindenkiben tudatosítani kell, aki az ország fejlődéséért felelősséget érez, hogy a 2020ig hátralévő időszak az utolsó lehetőség arra, hogy olyan beruházások legyenek finanszírozhatók, amelyek a gazdasági növekedést ta rtósan is fenntartható pályán tartják. Mint ahogyan a jelenlegi törvénytervezet egy hatékony és működő eszköz abban, hogy a forráslehívás maximális hatékonyságát, egyben átláthatóságát és célszerűségét biztosítsa, annak is biztos eszköze lehet, hogy 2020r a hozzuk olyan helyzetbe a magyar gazdaságot, hogy a gazdasági növekedés nem külső forrásoknak és annak beáramlásának, hanem a gazdasági belső teljesítmények függvényeként legyen meghatározó és egyben fenntartható. Közös felelősségünk, hogy a 20142020as ciklusban a forrásokat a leghatékonyabban használjuk fel, tudatosítva és használva ennek az előző, 2014es ciklus minden tanulságát. Ezt szolgálja az új pályázatértékelési rendszer, aminek kidolgozását a kormányzat kezdeményezte annak érdekében, hogy garan tálható legyen az uniós források munkahelyteremtésre, illetve gazdasági növekedést előmozdító beruházásokra való felhasználásra. A pályázatok értékelési rendszerének átalakításában teljesül az az elv, hogy csak állami tisztviselő értékeljen, a pályázat ért ékelésére nem lehet kiszervezés. A pályázatot értékelők újra kiválasztása azt is eredményezi, hogy ez nyilvános, mindenki számára hozzáférhető értékelőszaknévsor összeállítását jelenti, objektív, az irányító hatóságok és a társminisztériumok
