Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1644 által meghatá rozott szempontok alapján. Cél, hogy az értékelés sokkal átláthatóbb, számonkérhetőbb, felelősséget vállalható legyen. A legvégső cél pedig mindezzel az, hogy az így támogatott beruházások által megvalósuljanak az ország társadalmi és gazdaságpolitikai cél jai. Mindezek a közjót szolgálják, hiszen mint köztudott, az erős, jól működő, dinamikusan fejlődő gazdaság alapja az eddigi eredményeink megőrzésének és továbbvitelének garanciája. Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatandónak és az ország jövője érdekében felelős döntésnek tartja a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Volner János képvisel ő úr. Parancsoljon, képviselő úr! VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Én tágabb összefüggésekben szeretném ezt a törvényt értelmezni, illetve értékelni, előrebocsátva államtitkár úr részére, hogy nem fogja a Jobbi k támogatni ezt a törvényt, mert meggyőződésünk és szakmai álláspontunk szerint sokkal több minden maradt ki ebből a törvényből, akár a korrupció elleni harcot tekintve, mint amennyi belekerült. Vannak pozitív elemei ennek a törvényjavaslatnak, de egészébe n annyira kevés ez a törvényjavaslat a korrupció elleni harcban, hogy nem fogjuk támogatni. Nagyon gyakran megfogalmazódott az Európai Unió részéről kritika azzal kapcsolatban, hogy a magyar pályázati rendszer, a magyar támogatási rendszer nem megfelelően működik. Firtl Mátyás kollégám maga is hivatkozott arra, hogy mindössze 2 százalékát minősítették ezeknek az ügyleteknek szabálytalannak, de ezzel párhuzamosan elmondható az is, hogy Magyarországon a különböző korrupciókutató szervezetek kimutatása szerint - amit a cégvezetők megkérdezésével végeztek - több mint 400 milliárd forint kárt okoz a korrupció. Több mint 400 milliárd forint kárt kell benyelnünk azért, mert egyesek - elsősorban kormányközeli vállalkozók, hatalmon lévő politikusokkal és ezek gazdasá gi holdudvarával összejátszva - elteszik ezeket a közpénzmilliárdokat. Fontos látni azt, hogy mi a baloldali pártokkal ellentétben azonban ezekben a tapasztalt visszaélésekben soha nem rohangáltunk az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához, nem rohangáltun k más, mondjuk, liberális politikusokkal ellentétben az amerikai nagykövetségre panaszkodni, tanácsot kérni vagy urambocsá’ instrukciót kapni. (13.40) Mi megőriztük a függetlenségünket, és mindig arra törekedtünk, hogy házon belül, Magyarország határain be lül intézzük el ezeket a visszaélésgyanús eseteket. Itt emlékeztetnék arra - államtitkár úr talán meg tudja erősíteni, hiszen önnel is leveleztünk már hasonló kérdésekben , hogy amíg offshore cégeknek kifizetett támogatásokról szólt a mai ülésnap is meg a tegnapi ülésnap is, a kormány természetesen tagadja, hogy valaha is offshore cégeknek nyújtott ilyen támogatásokat, én azonban arra hívom fel a figyelmét, hogy amikor átvizsgáltuk ezeket a támogatásokat, akkor 74 darab offshore cégnek kifizetett támogatás t találtunk Szilágyi György képviselőtársammal. Ezt elküldtük Lázár János miniszter úrnak az előző parlamenti ciklusban, és kiderült, hogy 21 milliárd forintnyi közpénzt egy adott időszakban az önök kormánya mégiscsak offshore cégeknek fizetett ki. Itt meg állapítható volt, hogy tipikus offshore helyszínekről van szó - Seychelleszigeteken, Kajmánszigeteken és egyéb hasonló klasszikus offshore helyszíneken alapított társaságokról beszélhettünk , és ezek részére folyósított az Orbánkormány jelentős összegű támogatást. Amikor igyekeztünk utánajárni annak, hogy vajon nemzetgazdasági szempontból valóban átlátható szervezetek kaptake támogatást, akkor a kormány azt állította, hogy igen, de amikor kikértük az erre vonatkozó adatokat, akkor a kormány megtagadta az adatszolgáltatást, ne tudjuk meg, hogy kik azok a tényleges tulajdonosok, akik a cégek mögött állnak. Ezek azok a kérdések,
