Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 11. hétfő (140. szám) - Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
1561 egészségi állapot kapcsán a minimumellátás legyen 49 950 forint és a maximumellátás legyen 166 500 forint. Pontosítanom kell, az előbbiekben sajnos egy sort tévesztettem, az ú j igénylők rehabilitációs ellátásának mértékénél az ellátás minimumösszegére javasoltuk 5160 százalék közötti egészségi állapot esetén a 33 300 forintot, a jelenlegi minimumösszeg, 28 350 forint helyett, és az ellátás maximumösszegének javasoltuk a 44 400 forintot, és a 3150 százalék közöttieknél a minimumellátásnak javasoltuk a 44 400at és a maximumellátásnak pedig az 55 500 forintot. (18.50) Képviselőtársaim, köszönöm szépen. A szocialista frakció nevében ezeket szerettem volna elmondani. A holnapi nap folyamán, államtitkár úr, sajnos nem tudjuk az előterjesztést a szavazatunkkal támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Vágó Sebestyén képviselő úr, Jobbik, parancsoljon! VÁGÓ SEBESTYÉN ( Jobbik ): Kös zönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nemcsak ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hanem az utóbbi időben elég sok törvénnyel kapcsolatban, amely a bizottságunkat is érintette, bizonyítja a kapkodást, hogy minden esetbe n szükség volt bizottsági módosító indítványokra kodifikációs és nyelvhelyességi hibák észrevétele miatt, és akkor még nem is beszéltünk a szakmai előkészítésről. Ha csak a szöveg szempontjából egy jól előkészített törvényjavaslat kerül a Ház elé, akkor ez nem történhetne meg. Államtitkár úr az általános vitában azt az ígéretet tette, reagálva arra, amit ellenzékből felvetettünk a javaslattal kapcsolatban, hogy van, amit ebben megfontolandónak tart, és ha olyan módosító beérkezik, azt be fogja fogadni a kor mány. Ezzel szemben Nyitrai helyettes államtitkár úr a tárca álláspontját ismertetve egyik módosító indítványt sem tudta támogatni (Korózs Lajos: Még a Tapolczaiét sem.) , sok esetben még egyébként a kormánypárti Tapolczai Gergely képviselőtársunk módosító indítványait sem, pedig én úgy gondolom, hogy azok a magyarázatok, amelyeket kaptunk a bizottsági ülésen sok esetben, nem voltak igazán érthetők és helytállóak. Most a saját módosító indítványaimról beszélnék. Amit a bizottsági kisebbségi vélemény ismertet ésénél is mondtam, ami a feltételes mód kiküszöbölését jelenti a jóhiszeműen, de jogosulatlanul igénybe vett juttatásoknál. Úgy gondolom, az a megállapított mérték, ami az egy főre jutó jövedelmet jelenti a jelen javaslatban, pont azt a határt jelenti, ami nél egy család megélhetését esetleg veszélyeztetné azt, ha ezt az összeget vissza kell fizetniük. Ezért nem értettem azt, hogy miért van feltételes mód a javaslatban, és miért nem esetleg csak arról kell döntenie az illetékes hivatalnak, hogy csökkenti vag y elengedi azt az összeget. Állítólag egy nagyon jól felépített rendszer van, tajszám alapon minden egyes szolgáltatást, minden egyes kiadott dolgot regisztrálni kell. Így elég furcsa helyzet az, ha ez előfordulhat. Ha ez előfordul, akkor egyértelműen nem az ellátást igénybe vevőnek a hibájából történt ez meg. Nagyon sok esetben tudjuk, hogy milyen élethelyzetben lévő emberről beszélünk. Engedjék meg nekem, hogy azt is mondjam, nagyon sok esetben milyen iskolai végzettséggel rendelkező ellátottakról beszélü nk. Úgy gondolom, hogy egyáltalán nem róható fel számukra, ha ez megtörténik. Nagyon sok esetben nem is mérlegelnek, ha pluszpénz érkezik. Örülnek neki, elköltik, csak mivel ezt vissza kell aztán fizetni, bár nem az ő hibájukból kapták jogosulatlanul, viss za kell fizetniük, ez akkor már a napi megélhetést kockáztathatja. Főleg mivel meg is határozta ezt a mértéket a törvény, úgy gondolom, hogy itt felesleges a feltételes mód. Erre egy jogtechnikai magyarázatot, választ kaptam a helyettes államtitkár úrtól, hogy ez veszélyes lenne, mert akkor abszolút megszűnne a mérlegelési jogköre a kijelölt hatóságnak. Egyébként úgy gondolom, hogy a mérlegelési jogköre nem szűnne meg, mert még mindig mérlegelhetné és eldönthetné akár egy környezettanulmány után is, hogy az elengedést vagy a csökkentést választja mint könnyítést az ilyen emberek számára.
