Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 11. hétfő (140. szám) - Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1562 A másik, amit nem értettem - erre egyébként választ sem kaptam, hogy miért nem elfogadható az a módosító indítvány, amit benyújtottam , arról szól, hogy az életkezdési támo gatással kapcsolatban, a fiatalok számára nyújtott életkezdési támogatásokról van szó, előfordulhat olyan eset, hogy ő a lakáselőtakarékosságot választja. Nagyon jól tudjuk, hogy nem egy nagy összegről van szó, még 2 millió forintot elérő összegről sincs szó, legtöbb esetben olyan fiataloknál, akiknek a megfelelő családi hátterük nincsen meg, elvégre ezért voltak intézeti nevelésben, tehát nincs meg az a családi alap, amely alapján meg tudnák kezdeni az életkezdésüket, ehhez ez az összeg elég kevés. Szeren csére benne van a törvényben az a lehetőség, hogy a támogatott lakáselőtakarékossági szerződéssel éljenek, csak azt nem értem, hogy miért korlátozza ennek a szerződéskötésnek a lehetőségét. Mi akadályozhatná meg ezt a fiatalt abban, hogy ne a havi törlesz tésű lakáselőtakarékossági konstrukciót válassza, hanem a szerződéskötéskor egy összegben befizetett előtakarékosság legyen a számára kiválasztott opció? Előfordulhat olyan pénzügyi szolgáltató, akinél egyébként ez akár kedvezőbb feltételeket vagy enged ményeket, kedvezményeket biztosíthat a szerződéskötő számára. A harmadik kérdés pedig, amit szintén nem értek, hogy miért nem kerülhet befogadásra, bár szerintem jogos és igazságos a felvetés, hogy mi minősül jövedelemnek és mi nem minősül jövedelemnek biz onyos juttatások kifizetésénél, illetve megadásánál. Részletesen foglalkozik a törvény azzal, hogy ha lakhatás célját szolgáló ingatlant eladnak, akkor ha egy éven belül szintén lakáscélú ingatlan vagy használati jog megvásárlásáról van szó, akkor ez nem m inősül jövedelemnek, vagy legalább addig az összegig, amíg ez a költség van, addig nem minősül jövedelemnek. A módosító indítványommal egy nagy problémára szerettem volna felhívni a figyelmet, mégpedig arra, hogy devizahitelesek válsághelyzetéről volt már szó, nem segítettek rajtuk az előző intézkedések. A devizahiteleseknél nagyon sokszor előfordul az az élethelyzet, hogy azért kénytelenek eladni az ingatlanukat, hogy ne árverésre és kilakoltatásra kerüljön sor, hanem talán még így nagyon kedvezőtlenül, de kedvezőbben tudnak kiszállni a rossz hitelből, illetve az ingatlanból. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben jogos lenne az, ha erre a célra fordítja azt az összeget, tehát meglévő jelzáloghitelt fizet ki, akkor ez az összeg se minősüljön jövedelemnek. Így pont emiatt, mert a saját maga helyzetét az egyik legrosszabb variációban mint végső megoldást szerette volna menteni, akkor emiatt a következő évben, illetve az egy év letelte után ne essen el különböző juttatásoktól, ami - megjegyzem, mint az előző módos ító indítványoknál is , elképzelhető, hogy a létfenntartását kockáztatja, ha ezt nem kapja meg, pedig azt az összeget tulajdonképpen lakáscélra fordította. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Gúr Nándor képviselő úr a következő, MSZP. Par ancsoljon! GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Mindössze három gondolatot szeretnék mondani. Az egyik az, hogy államtitkár úr, azt azért szeretném majd kérni, hogy a későbbiekben az ilyen és hasonló törvények tervezéséné l ne az legyen a motivációs háttér, hogy az emberek ne takarítsanak meg, az emberek mindent költsenek el, az emberek a saját biztonságukról ne gondoskodjanak. Amikor a vagyon kategóriájába besorolják a takarékbetétek kérdéskörét, akkor ez bizonyos értelemb en azzal párosul, hogy ha az van, akkor elveszítem ezt, és akkor nem is biztos, hogy kell nekem, hogy az legyen. Szóval, érdemes ezeket az összefüggéseket is egymás mellé állítani. A másik, ami a megváltozott munkaképességű személyeket érintő vetítési alap kérdéskörét érinti, Korózs képviselőtársam említette, itt gyakorlatilag a módosító nem véletlenszerű, hogy a mindenkori minimálbér legyen az alap. Hiszen ha 2012ben a 2012es minimálbér volt a vetítési alap, akkor mondjuk, 2016ban miért a 2012es minimá lbér plusz az 1,6 százalékos mértékű nyugdíjemelés mértéke? Egyszerűen összefüggéstelen a történet. Nem is tudom, hogy lehet egymáshoz kapcsolni a két dolgot. Egyféleképpen igen, hogy ne legyen 93 ezer forint, hanem legyen most már 94 500 forint.
