Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 8. csütörtök (104. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011. május 31. és 2011. december 31. közötti üzleti évéről szóló, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti üzleti évéről szóló, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő... - ELNÖK: - BECSÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
989 pénztárakkal az elszámolást szabályszerűen, teljesen a törvényi előírásoknak megfelelően hajtotta végre. Összességében megállapíthatjuk, hogy nemcsak a gazdasági, hanem a politikai ígéreteket is sikerült telje sítenünk. 2010 óta a magyar nyugdíjrendszert megvédtük, illetve a nyugdíjasoknak a forrást hosszú távon stabilan biztosítani tudjuk. A fentiekre tekintettel a Gazdasági bizottság többsége 10 igen szavazattal, 1 nem ellenében a Nyugdíjreform és Adósságcsökk entő Alap beszámolóit és a csatolt határozati javaslatokat elfogadta, és elfogadásra javaslom a bizottság nevében a tisztelt Országgyűlésnek is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK : Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Ennek k eretében megadom a szót elsőként Becsó Zsoltnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. BECSÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolói f ekszenek előttünk a 201115. évekre vonatkozóan. Azért kerül sor most erre a vitára, és azért is célszerű ezeket a beszámolókat egyben tárgyalni, mert itt egy nagy ívű folyamatról van szó, a 2011 májusától 2015 januárjáig tartó időszakról. Emellett, mint t udjuk, időközben az alap betöltötte küldetését és megszűnt. Mindjárt az elején szeretnék megemlékezni arról az eredményről, amit nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy 2013 augusztusában Magyarország visszafizette a még 2008ban felvett IMFhitelt. Egy olyan állami pénzalap esetében, amely az adósságcsökkentésért felel, ezt a tényt mindenképp meg kell említenünk, és ezúttal is hálásak vagyunk azoknak a szervezeteknek, amelyek részt vállaltak ebben az erőfeszítésben. Érdemes emlékeztetnünk arra is, hogy ez az a lap azt a nyugdíjvagyont kezelte, amely korábban a magánnyugdíjpénztárak kezelésében volt, ám korántsem volt biztonságban. Utólag is látszik, hogy helyes döntés volt ezt a vagyont túlnyomó részben államadósságcsökkentésre fordítani, kisebb részben pedig az egyéb kötelezettségeknek eleget tenni. Ezek a beszámolók is bizonyítékok arra, hogy ennek a hatalmas pénzösszegnek az elköltése átláthatóan folyt. De mi is vezetett az alap létrejöttéhez? 2010 októberében a kormány második akciótervének ismertetésekor jel entették be először, hogy a kabinetnek felül kell vizsgálnia a nyugdíjrendszer kiadási oldalát is. A miniszterelnök akkor azt mondta, nem lehet fenntartani, hogy az állam havonta 30 milliárdot költ a kettős, tehát egyszerre állami és magánnyugdíjrendszer m iatt. Ekkor született meg az a döntés, hogy 2011. december 31ig felfüggesztik ezeket a kifizetéseket, addig pedig kidolgozzák a törvényi feltételeit annak, hogyan lehet visszalépni a magánpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe. Két héttel később, 2010. október 25én két, a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényt fogadott el a parlament. Az első 14 hónapra felfüggesztette a tagdíjak folyósítását azért, hogy a havi 30 milliárd forint az állami nyugdíjkasszában maradjon. A másik jogszabály megszüntette a kö telező magánnyugdíjpénztári tagságot, és lehetőséget teremtett a visszalépésre az állami rendszerbe. A 2010. november 29én nyilvánosságra hozott újabb törvényjavaslat kimondta, hogy a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők vagyonát a Nyugdíjreform és Adó sságcsökkentő Alap fogja egybegyűjteni, amit majd az Államadósság Kezelő Központ működtet. A törvényt december 13án fogadta el az Országgyűlés, így véglegessé vált, hogy a magánnyugdíjrendszerben maradók 2011. január 31ig nyilatkozhatnak maradási szándék ukról. A törvény tehát létrehozta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, melynek vagyonát az állami rendszerbe visszalépő magánnyugdíjpénztári tagok portfóliója adta. A vagyon csak az államadósság csökkentésére, illetve költségvetési befizetésre volt fordítható. Az alap bevétele a vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, illetve hozamából származott, ezek után sem adót, sem illetéket nem kellett fizetnie.
