Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
775 Országgyűlés, hogy egy statisztikát osszak meg önökkel: 2014ben több mint 1 millió 300 ezer olyan ügy volt, amelynek ügyintézése 60 napon túl nyúlt. Úgyhogy azt gondolom, ez a szabályozás mindenképpen fontos előrelépés. Annak szintén örülök, hogy az elektronikus ügyintézést is erősíti ez a jogszabálytervezet. Úgyhogy arra biztatom a kormányt, hogy még több ilyet, legyen még bátrabb, és haladjon előre a továbbiakban is a bürokráciacsökkentés útján. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalások következnek. Először az írásban előre bejelentett felszólalóknak adom meg a szót. Felszólalásra következik Z. Kárpát Dániel képviselő ú r, Jobbikképviselőcsoport. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Első ránézésre még üdvözölhetnénk is a kormány azon törekvését, ami kicsit már szerényebb, mint az első bürokráciacsökkentő bejelenté s, amikor még 100 milliárdos nagyságrendű költségmegtakarításról beszéltek hosszú távon ennek eredményeképpen, de most arról van szó, hogy egy 10 milliárdos nagyságrendű „befektetésből” majd a következőkben gazdasági kipörgő hatások és pozitívumok keletkez nek, egyelőre még felbecsülhetetlen szinten. De látnunk kell, hogy bár alapvetően támogatandó ez az irány, amerre elindultak, álláspontom szerint nagyon megkésve, egy ötéves késéssel, de legalább most elindulni látszanak erre, ugyanakkor számos olyan részt erület található, fogyasztóvédelmi, gazdasági, piacfelügyeleti területen, amelyek azért veszélyeket is rejtegetnek, vagy pedig nem teljeskörűen körülbástyázottak, ily módon a magyar polgárok, kisvállalkozók érdekeit akár még sérthetik is. Ilyen és szemet s zúró például a fogyasztóvédelem tekintetében az úgynevezett fogyasztóvédelmi referens szerepének megváltoztatása. Korábban a Jobbik is támogatta azt az indítványt, amelynek értelmében nagyvállalatoknak kötelességük volt olyan fogyasztóvédelmi referenst alk almazniuk, aki segítette a hatóságokkal való kapcsolattartást. Ezáltal hosszú távon az ügyfeleket segítette, hiszen bármilyen visszaélés esetén, bár csak elviekben, egy olajozottabb rendszernek kellett volna működnie. Hagyjuk, hogy ez milyen hatékonysággal és milyen kifutással sikerült önöknek, hiszen a 100 százaléktól nagyon messze van. De az, hogy mindezt a kötelező jellegű alkalmazást opcionálissá teszik, tehát már csak egy lehetőséggé teszik?! Mondjanak már nekem egy nagyvállalatot Magyarországon, amely magától fogja vállalni azt a költséget, ami egy fogyasztóvédelmi referens alkalmazásával jár! Elképesztő, hogy egy ilyen jó szándékú csomagba a multilobbi ilyen keményen bele tudja nyomni a mancsát, és ilyen keményen meg tudja változtatni azt, amire koráb ban egyébként egy tulajdonképpen össznépi felhatalmazást kaptak önök. Most látható módon kilúgozzák ezt. Vannak egyéb területek, mint például az élelmiszerláncfelügyeleti díj esete, ahol maximálisan támogatom azt, hogy a hatósági ügyintézés ezen csomag al apján egyszerűbbé váljon, és az általános ügyintézési határidők csökkenésecsökkentése is segítheti azt, hogy gördülékenyebben történjenek bizonyos dolgok. De az látható, hogy az alapelvekhez továbbra sem nyúlnak hozzá. Ha egy itt működő multi vagy nagyvál lalat ügyesen diverzifikálja a portfólióját, ügyesen pakolja szét különböző cégekbe az ő kis birodalmát, akkor lényegében el tudja kerülni azt az adófajtát, ami egyébként arra lett kitalálva, hogy szabályozza ezt az ágazatot, szabályozza ezt a területet. E nnek az elkerülésnek a jövőben sem lesz érdemi akadálya. Tehát lehet határidőket csökkenteni, lehet az ügyintézést gördülékenyebbé tenni, de ha az ügyintézés tárgya nem lesz meg, mert kibújnak ezen adó megfizetése alól, akkor gyakorlatilag nem tudnak ezált al eredményt felmutatni. El kell mondjuk azt is, hogy a termékek piacfelügyelete esetén indokolt, hogy a labordíjat a jogsértésért felelős vállalkozás fizesse, ha az ő termékét kellett bevizsgálni. Csak azt nem látjuk, hogy az a korábbi rendelkezésre álló magyar laborrendszer és magyar vizsgálati szisztéma, ami adott volt, most hol van. Hogy lehet az, hogy multinacionális érdekeltségek birtokolják ezek egy részét, és
