Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
763 kicsit bánt, hogy nem várta meg a vitát és az ellenzéki hozzászólásokat, és ennélfogva csak bízni tudok benne, hogy a javaslatok eljutnak hozzá, ugyanis a szavak szépek és javarészt egyet is lehet velük érteni, a gyakorlatban ez hogy valósul meg, ez a kérdés. Az előttünk fekvő javaslatban van egykét pont, amely valóban a gyakorlatban is garanciákat fog jelenteni, hogy egy eljárás adott esetben ne húzódjon el. Ilyen a két hónap határidő, ami után ha nem intézi el a hatóság az ü gyet, akkor megadottnak tekinthető az engedély. Persze később ezt lehet még ellenőrizni, a betartását a szabályoknak. Ez egy jó passzus. Ez egy olyan garancia, ami szerepel a törvényben, és ennélfogva mindenki hivatkozhat arra, hogy a két hónap leteltével ez a jog őt megilleti. Az ügyintézési határidők csökkentése viszont jól hangzó, de a gyakorlatot ismerve egy kicsit szkeptikusan állunk hozzá. Azt is ki fogom fejteni, hogy miért. Ugyanis ki ne szeretne ügyintézési határidőket csökkenteni? Amikor az ember ezt hallja, akkor azt gondolja, hogy az ember ügyeit egyszerűen el fogják intézni gyorsabban, az természetesen mindenkinek az érdeke. Ugyanúgy, ahogy az elektronikus ügyintézés, már nagyon sokszor beszéltünk erről is, nem kellő mértékben terjedt el, bár vo ltak erre is erőfeszítések, és a hatályon kívül helyezési gyakorlat, amely a másodfokú hatóságokat illeti. Egyébként ez a bíróságokra is sok esetben igaz, és akár a Kúria beszámolójából is láthattuk, hogy ott se tartották ezt egy jó gyakorlatnak. Való igaz , hogy vagy hozzanak egy döntést másodfokon, tehát hogy vagy hagyják jóvá az elsőfokú döntést, vagy változtassák meg, de az, hogy egy új eljárás elindul, elképesztő módon elhúzza az ügyeket. Önmagában ebbe is nehéz belekötni. Viszont nekem még mindig félel mem van azzal kapcsolatosan, és ezt most így az általános felvezetőben mondanám el, hogy a gyakorlatban ez hogy fog kinézni. Jelen pillanatban azt látjuk, és itt a határidőket azért próbáltuk csökkenteni korábban is, itt az Országgyűlésre gondolok, viszont a hatóságok vagy nem bírják ezt az ügyterhet és trükkökkel élnek, vagy egészen egyszerűen olyan… És ez lehet persze indokolt is, mert esetleg nincs elég ügyintézőjük, vagy más okokból, esetleg kényelmi szempontokból egyéb módozatokat kitalálnak. Itt az ál talános indokolásban szerepel az eljárás felfüggesztése lehetőségének a csökkentése is, és utána szerepel benne, hogy a hatóságoknak fel kell vállalniuk a döntést. Igen ám, csak gyakorta megesik, hogy ez a döntés azért lesz elutasító, és mondjuk, nem hiány pótlást kibocsátó, mert látják, hogy a határidőbe nem fognak beleférni, és ezután inkább egy mondvacsinált indokkal elutasítják, és utána, amikor beadja az ügyfél újra, akkor már az egy új eljárásnak fog minősülni. Nagyon sokszor pont a földhivatalok eseté ben történtek meg hasonlóak. Egyébként gyakorló ügyvéd kollégák véleményét is kikérdeztem, hogy ők mit tapasztalnak, hiszen tudjuk, hogy hozhatunk itt az Országgyűlésben bármilyen jogszabályt, amit az ügyintéző, aki a hierarchia alján ül, és sokszor egyébk ént alulfizetett is… Tehát hogyha valamiféle fizetésnövelés fog megvalósulni, amit Lázár János itt beígért, az nagyon jó lesz, mert pont azok az emberek, akik az ügyfelekkel kapcsolatba kerülnek, a legtöbbször nagyon kevés pénzt visznek haza, és bizony ink ább elutasítások jönnek, ha már példát hoztam, a földhivatali eljárásokban, akár egy betű elírása kapcsán is visszadobják az egész anyagot, és nem hiánypótlást adnak ki. (11.40) Ez mondjuk, egy adásvétel esetén, ahol valaki már kifizette a teljes vételárat , és az egész szerződést visszadobják, nem csak egy hiánypótolásra kötelezik, ez nagyon komoly jogsérelemmel is járt. És tudják, van még egy olyan - és megint csak az életből vett tapasztalatokat mondom, tehát lehet itt szép dolgokról beszélni , hogy a ha tályos jogszabályok sem mindig jutnak el az ügyintézőhöz, mert nem rendelkezik ezzel, bármennyire is azt mondjuk, hogy elérheti, persze az interneten is vannak ingyenes jogszabályok, de ez akár a NAVállásfoglalásokra is igaz, hiába ad ki a NAV egy állásfo glalást, hogy mondjuk, egy földhivatali eljárásban, ingatlanügyi eljárásban mit várnak el, ha az ügyintézőt a főnöke nem tájékoztatja, vagy nem utasítja, hogy milyen módon kell eljárni, akkor még a hatályos jogszabályok kapcsán sem, gondolják ők, kell hogy figyelembe vegyék. Ennyire túlzottan,