Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
764 azt kell mondjam, hogy sokszor kiveszik az ember a gépezetből, és a bürokráciának nemcsak a jogszabályi, hanem a gyakorlási környezete is szörnyű. Tehát az emberek egyszerűen sokszor nem mernek dönteni, akik ott dolgo znak, vagy nincs döntési jogosultságuk, vagy hogyha van, akkor félnek attól, hogy akár a jogszabályokat is betartsák, hogyha a főnökük erre nem adott utasítást, hogy mondjuk, térjenek el egy hibás gyakorlattól. Pont emiatt ezt én csak egy kezdő lépésnek ta rtom abba az irányba, hogy valóban megvalósuljon a bürokráciacsökkentés, arról nem is beszélve - és ez megint egy létező példa, hogy itt a tisztelt Országgyűlés elé tárjam , hogy egy nemzetiségi önkormányzattól kaptam egy olyan beszámolót, hogy el kellett számolniuk 200 ezer forint összeggel, és ráadásul pont az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapták pályázat útján, de a 27 százalékos áfa miatt 199 999 forintra jött ki a számla, amit benyújtottak, és hosszú hónapokon keresztül ezt az 1 forint kerekítés t nem sikerült megoldani. Tudják, mi lett a vége? Az, hogy több tíz munkaóra után azt az egy forintot 240 forintért kellett átutalni, arról 1600 forintért kellett kérni egy igazolást, hogy ez megtörtént, egy tucat ajánlott, tértivevényes levéllel történt a levelezés a minisztériummal, és utána egyébként kétszer két ember még kijött ellenőrizni sokszor azokat a számlákat, amelyek gépi számlák voltak, és csak kinyomtatták, de eredetiben látni akarták a kinyomtatott gépi számlát, amiből akár ötvenet is ki lehe t egymás után nyomtatni, hiszen ez egy gépi rendszer. Ezek a bajok, pedig a jogszabály lehetőséget teremtett volna rá, hogy ne így kezeljék az ügyeket. Egy mentalitást kell tehát megváltoztatni, ami, tudom, hogy egyébként a legnehezebb, de bizonyos pontokb an azért talán előre fogunk lépni. Én kiemelnék - mert az idő vészesen fogy - egykét pontot, ahol úgy érzem, hogy pozitív vagy esetleg kérdéses irányba megy a szabályozás. Először is, ha nagy számokról beszélünk, hogy mennyi egyszerűsítést tartalmaz ez a törvény, akkor azért példának megemlíteném, hogy az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő esetében, hogy neki nem kell erkölcsi bizonyítványt lekérnie, hanem ezt automatikusan megteszik helyette a két szerv adatcseréje kapcsán, az persze jó, de nyilvánvalóan azért ezek az intézkedések az embereknek a tömegét nem fogják érinteni. Persze, nem ezek ellen a szakértők ellen szeretnék beszélni, csak amikor nagy számokról beszélünk, hogy hány esetben egyszerűsítik önök ezeket az eljárás okat, az ilyen esetek is benne vannak, amelyek túl sok embert nem érintenek. Aztán a fogyasztóvédelmi rendelkezéseknél találunk egykét olyat, amit kritikával szeretnék illetni. Jelenleg az a szabály, amit 2013 végén fogadtunk el, a Jobbik is támogatta, a fogyasztóvédelmi referensekre vonatkozóan, hogy azok a vállalkozások, amelyek nem minősülnek kis- és középvállalkozásnak, tehát 250 fő feletti vállalkozásoknál ez kötelező jelenleg, azt mondják, hogy indokolatlan ennek a fenntartása, csupán lehetőség lesz a nagy vállalkozásoknál a fogyasztóvédelmi referens a jövőben. Ezt nem tartjuk jónak, mert egy 250 főnél többet foglalkoztató társaság igenis kötelező jelleggel foglalkozzon a fogyasztókkal. Az nem elég, hogy 95 százalékban vagy 98 százalékban megteszik ez ek a cégek, és mondjuk, mindenféle ügyfélszolgálatot üzemeltetnek, lesznek, amelyek ezt adott esetben nem fogják megtenni. Aztán persze üdvözlendő, hogy például az állatmenhelyek esetében vagy különböző szakterületeken, ami mondjuk, az elektromos töltőállo másokat illeti, egyszerűbbé, engedélyezésmentessé válik az eljárás, ezekre tényleg csak szemelvény jelleggel térnék ki, ugyanúgy, ahogy akár a kegyeleti jogkörében, hogy a hazavitt hamvak esetében a végrendeleti juttatásban részesülő személyek is le tudják róni a kegyeletüket, ezek mindmind fontos lépések, de azt kell mondjam, hogy ezek csak egy részét képezik a csomagnak. Egy nagyon fontos pont a méltatlansági eljárások körében, önkormányzati képviselőknél gyakorlat volt, és ezen próbál változtatni a törv ény - ez üdvözlendő , hogy az állami hatóságtól az önkormányzathoz az adatok nem mindig jutottak el megfelelő módon, illetve az adott képviselő volt arra… Itt a köztartozások tekintetében létrejövő méltatlanság esetét emelem ki persze, tehát sok esetben e l lehetett játszani a csikicsukit, hogy valakinek volt köztartozása, de ezt nem jelentette le, a nyilvántartásból adott esetben az önkormányzat ezt nehezebben tudta lekérdezni, sokszor a helyi
