Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
734 követően a jogállamiságra vonatkozó uniós keretről elf ogadott közleményében lefektette saját - hangsúlyozom: saját - belső eljárásának a részleteit. A Tanács végül 2014 decemberében fogadta el a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosításáról szóló tanácsi következtetéseket. Az első ilyen vitára várhatóan a novemberi általános ügyek tanácsán kerül sor az elektronikus kormányzás témájára fókuszálva, bemutatva a tagállami jó vagy rossz gyakorlatokat. Mindezek alátámasztják, hogy a 7. cikk aktiválása rendkívül nehéz, arra a jelenlegi környezetben nincs esély, eltekintve attól is, hogy Magyarország erre semmiféle okot nem szolgáltatott. Tisztelt képviselő úr, kérem, hogy vegye tudomásul a válaszomat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országg yűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hiller István szocialista párti képviselő: „A pedagógusjogok világnapján” címmel. Öné a szó, képviselő úr, alelnök úr. DR. HILLER ISTVÁN ( MSZP ): Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Tisztelt Ház! 1966. október 5én az UNESCO és az ENSZ egy másik szervezete, munkaügyi szervezete, az ILO közösen megfogalmazott akarata szerint egy 95 pontból álló rendszert hozott létre. Ez a rendszer alkotja a pedagógusjogok rendszerét, egyfajta c hartát, amelyet 1994 óta számos országban szerte a világon megünnepelnek, amelyről megemlékeznek. Alkalom ez arra, hiszen tegnap volt ez a nap, hogy a magyar oktatásügyről itt a magyar Országgyűlésben is beszéljünk. Továbbra is az a véleményünk, hogy meggo ndolatlan intézkedések, átgondolatlan lépések, káosz jellemzi a magyar oktatásügy irányítását. A rendszer azért működik, mert a pedagógusok, dolgozzanak azok a közoktatásban vagy éppen a felsőoktatásban, a rendszert erejüket megfeszítve fenntartják. De ha önmagában az irányító központot, a szegény Klebelsbergről elnevezett intézményfenntartó központot tekintenénk kizárólag a magyar oktatásügy középpontjának, akkor ez a rendszer már nemhogy színvonalasan, hanem egyáltalán nem lenne képes dolgozni. A legutóbb i napok eseményeit, az átgondolatlanságot, a végiggondolatlanságot mutatja az is, hogy az egyébként szakmailag igenis fontos önértékelést és értékelést, amely minden szakmában, így a mi szakmánkban a pedagógusok között is meg kell hogy történjen, teljesen átgondolatlan és szerencsétlen elnevezéssel illették. A kollégák itt biztatnak arra, hogy a pedagógus önértékelő csoportok kezdőbetűjéből alkotott mozaikszót mondjam ki. Gondolja kiki végig, a saját fantáziájára bízom, hogyan alkotja ezt meg. Mindenesetre az internet világa önálló életet élve már nagyjából minősítette ezt az önértékelő csoportot, és ennek a tartalmát kevéssé vizsgálva mégiscsak egy olyan dolgot hozott, ami megmutatja, mennyire nem gondolják végig, hogy mit tesznek. Nem a jó szándékot vonom kétségbe, hanem a szakmaiságot meg az eredményességet. Ami pedig a felsőoktatást illeti: a közelmúltbeli napokban hirdetett meg a felsőoktatásért felelős államtitkár úr egy Campus Mundi elnevezésű programot, amellyel több milliárd forint értékben magyar di ákok külföldi tanulmányait kívánják segíteni. Szeretném emlékezetükbe idézni, micsoda ellenállást fejtettek ki akkor, amikor 2013. április 16án erről sajtótájékoztatót tartottam. Az egészet nem kívánom összefoglalni, csak a sajtóban megjelent összegzést, miszerint a sajtótájékoztatóm után azt közölték, az MSZP azt szeretné, hogy nagyrészt európai uniós támogatásból minden egyetemi és főiskolai hallgató háromöt hónapig külföldön tanulhasson idegen nyelvet, elsősorban angolt. Nem telt el két év, illetve val amivel több mint két év eltelte után feltalálták Kolumbusz tojását, és Campus Mundi elnevezéssel gyakorlatilag egy hasonló programot hirdettek meg, aminek önmagában örülünk, csak éppenséggel a célja nem jó, mert úgy általában nem érdemes ösztöndíjat nyújta ni. Mindenki, aki a felsőoktatáshoz egy kicsit ért, tudja, hogy a célzott ösztöndíjak a megfelelők, mert így szétfolyik, mint a homok az ember keze között, és nem lesz ebből eredmény, miközben sok pénzt tesznek bele. A felsőoktatásra egyébként is jellemző a finanszírozás nem megfelelő volta. Elégtelen
