Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 3. csütörtök (95. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Mikor biztosítja a kormány a kkv-k esélyegyenlőségét a támogatási forrásokhoz?” címmel - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
47 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselője, az Országgyűlés jegyzője, azonnali kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget veze tő miniszternek: „Mikor biztosítja a kormány a kkvk esélyegyenlőségét a támogatási forrásokhoz?” címmel. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Első ránézésre a ma gyar gazdaság javuló formát mutat, növekvő export, növekvő foglalkoztatás. Ám, ha a számok mögé nézünk és kis- és középvállalkozókkal beszélünk, akkor kiderül, hogy az export- és a GDPnövekedés szinte kizárólag néhány multicégnek köszönhető, a foglalkozta tási adatok pedig finoman szólva is kozmetikázottak. Vállalkozók visszajelzései alapján a hazai kis- és középvállalkozások működési feltételei folyamatosan romlanak, őket sújtja leginkább a kivándorlás, az, hogy egész hiányszakmák alakulnak ki, az egyszerű bolti eladótól a hentesen keresztül a klímaszerelőig. Éppen ezért kardinális kérdés, hogy a kis- és középvállalkozók az esetleges fejlesztési forrásokhoz hogyan férhetnek hozzá, vane lehetőségük pályázni és fejlődni. Azt látjuk, hogy sokkal kevésbé, mint a multiknak. Egy hazai kisvállalkozás 11,5 millió forintot kaphat munkahelyteremtésre, egy multinál ez 58 millió forint, de felmehet akár 30 millió forintig is. Bár sokszor csak 12 millió forint kellene egy fejlesztéshez, egy munkahely létesítéséhez, e zek a kis- és középvállalkozók csak nagyobb projektekre tudnak pályázni, ami számukra felesleges terhet jelent. A pályázati rendszer pedig bonyolult, sokszintű, mindenki az alvállalkozó alvállalkozója, ami egyrészt a korrupció melegágya, másrészt a dolgozó i szegénység egyik oka, hiszen a munkát végző, tehát aki valójában a munkát elvégzi a sor végén, annak már csak a csont marad, előtte a húst más megette. Ezek miatt a következőket kérdezem miniszter úrtól: a munkahelyteremtés esetén miért ad a kormány maga sabb támogatást a multiknak, mint a magyar kis- és középvállalkozóknak? Miért nincsenek kisösszegű pályázatok a kis- és középvállalkozók számára? Kívánjae a kormány korlátozni az alvállalkozói szintek számát, hogy a források azokhoz kerüljenek, akik valób an elvégzik a munkát, és ne a sápot csak leszedőkhöz, különféle ügyeskedőkhöz kerüljön a haszon? Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A válaszra megadom a szót Lázár János miniszter ú rnak. Parancsoljon, miniszter úr! LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon fontos kérdést említett képviselőtársunk; immár nem első alkalommal foglalkozik európai uniós források szakszerű é s hatékony célba juttatásának kérdésével, amit a kormány nevében is megköszönök. Nem alkalmas két perc arra, hogy részletesen válaszoljak, ellenben szeretném majd kérni az Országgyűlést, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az elmúlt hétéves fejlesztési c iklus tapasztalatainak az értékelését, és amikor megkezdődik 2015 szeptembere és év vége között az új, mintegy 133 pályázat kiírása, akkor nyilván a kormány legfontosabb célja, hogy a hozzáférést megkönnyítse. Ez különösképpen vonatkozik a kis és közepes s zektorban lévő, tehát a kis- és közepes vállalkozásokra, hiszen az ő esetükben az elmúlt hét év legnagyobb tanulsága lényegében egybevág azzal, amit ön mondott: nagyon nehéz a hozzáférés a pénzekhez, bürokratikus akadályok vannak felállítva, a közbeszerzés i eljárásban eleve a nagyok kerülnek előtérbe, a közbeszerzési eljárás megengedi az alvállalkozói láncok létrejöttét, másrészről pedig nincsenek dedikált források, amelyek kisvállalkozókat vagy közepes vállalkozókat hoznának helyzetbe. (16.00)
