Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 3. csütörtök (95. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Mikor biztosítja a kormány a kkv-k esélyegyenlőségét a támogatási forrásokhoz?” címmel - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
48 Az NGM GINOPprogramjában, ami a gazdasági, innovációs felzárkóztatást szolgálja, 500 milliárd forint eleve arra van félrerakva, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképességét közvetlenül tudjuk javítani, másrészről a rendelkezésre álló mintegy 8000 milliárd fori nt nagy része, 24003000 milliárd forint eleve vállalkozásfejlesztésre megy, amiből a nagyok kizárásra kerültek. Tehát Magyarországon a kis- és középvállalkozások pályázhatnak, de a nagyvállalkozók nem kaphatnak európai uniós pénzt. Ez olyannyira így van, hogy már a száz legnagyobb magyar vállalkozás sem fér ebbe bele, hiszen az Európai Unió csak úgy fogadta el azt, hogy a pénzek 60 százaléka közvetlen gazdaságtámogatásra megy, ha kicsik és közepesek pályázhatnak. Ennek van egy nemzetközi, európai uniós leí rása, hogy mi számít nagynak, és a magyar vállalkozások egy jelentős része már ebbe beleesik, ezért kényszerűségből, szükségből és célszerűségből is oda fog kerülni a pénz a kicsikhez, ha le tudják hívni (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) ; ez lesz egy következő kérdés. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, miniszter úr. A képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon, képviselő asszony! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Természetesen örülök, hogy a miniszter úr is felismerte ezt a problém aláncolatot, és igyekeznek tenni ennek megváltoztatására. Ön említette a GINOPpályázatot, azért szeretnék egy példát hozni. A „Széchenyi 2020” program keretében valóban a GINOPpályázatok segítik a kis- és középvállalkozásokat. Ezek közül kiemelhető a GIN OP 1.2.2.15, a GINOP 1.2.1.15: az elsőnél 5, míg a második esetében 50 millió forint a legkisebb elnyerhető támogatás összege eszközberuházásra. Ez azonban problémát jelent a mikro- és kisvállalatoknál, mert nagyon sokszor számukra elegendő lenne a 234 m illió forintos pályázat. Mivel nincs, mit tudnak tenni? Vagy felárazzák, és gyakorlatilag ezzel a pénzt pocsékoljuk, vagy pedig az a lehetőségük, hogy akkor nem pályáznak. Tehát mindenképpen végig kellene gondolni vagy felül kellene bírálni, hogy legyenek 1234 millió forintos összegű pályázatok is (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , talán így jobban meg tudnának a mikro- és kisvállalkozások erősödni. ELNÖK : Köszönöm szépen. Egy percre a miniszter urat illeti a válaszadás joga. Parancsolj on! LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Nem véletlen hoztam szóba, hogy a parlamentnek megítélésem szerint foglalkozni kell az elmúlt hét év tanulságaival, és nem csak azért, mert először fordult elő az elmúlt 304050 esztendőben, hogy eg y ilyen volumenű összeget elkölthetett az ország. Ennek mindenféleképpen van számos tanulsága: egyrészről az, hogy mire használtuk a pénzt, milyen hatása volt az országra, és hogyan használtuk fel, milyen technikákkal. Ebből következik, hogy az ön állítása i fedik a valóságot, sőt most, amikor a pályázatok kiírása zajlik, társadalmi vitára van szükség. Nagyon szeretném, ha minden parlamenti képviselőtársam eljuttatná vagy a szaktárcához, vagy közvetlenül a Miniszterelnökséghez azt a véleményét, amit ön itt m egfogalmazott, mert a társadalmi vita részének tekintem, hogy a parlamenti képviselők a választókkal való találkozás alkalmával vagy a választókerületi munka kapcsán begyűjtik ezeket az információkat, hiszen a vállalkozók általában hozzájuk mennek el panas zkodni. (Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben dr. Tiba István váltja fel.)