Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 22. kedd (98. szám) - A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
427 a tulajdonviszonyok erőszakos átalakításával. A kárpótlás időszaka sok fájdalmas, egyben fontos emléket, eseményt hozott felszínre arról, hogy miként is ment végbe, és ennek írásos dokumentumai is születtek, amik szakmai és közérdeklődésre egyarán t számot tartanak. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás egyben szövegpontosítás is, rögzíti, hogy az elektronikus formában tárolt iratok átvétele eljárásrendjének és műszaki követelményeinek meghatározását tartalmazó miniszteri rendelet hatálya ne m terjed ki a magánlevéltárakra. A korrekció egyfelől logikus, hiszen a magánlevéltárak nem állami intézmények, ugyanakkor felvetem, a magánlevéltárakba olyan értékek kerülhetnek, amelyek kezelése kultúrtörténeti szempontból fontos és közérdekű, ezért az a nyagi lehetőségek függvényében indokolt lehet közforrásból is elősegíteni, hogy az iratok átvételének eljárásrendje és műszaki követelményei a magánintézményekben is fokozatosan közelítsenek az állami intézményekéhez. A Fideszfrakció a törvénymódosítást m aximálisan támogatja, és arra kérem önöket, hogy önök is támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja jelezte, hogy a frakció állásp ontját két képviselőjük fogja ismertetni. Elsőnek megadom a szót Hiller István képviselő úrnak, az Országgyűlés alelnökének. Parancsoljon, alelnök úr! DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Ennek a törvénymódosításnak mi két részét látjuk, egy szakmai tévedést és egy politikai akaratot. Így megosztva kettőnk között a mondandónkat, én elsőként a szakmai kérdéssel és szakmai tévedéssel kívánok foglalkozni, azzal, amelyet ugyan nem ez a törvé nymódosítás követ el, hanem már a korábbi elkövetett, de minthogy módosítják a törvényt, van arra mód és lehetőség, hogy ezt kiküszöböljék. Látszólag egy elnevezésről, egy tulajdonnévről van szó, közben sokkal többről, egy olyan tartalmi melléfogásról, ame lynek okát nem kutatva arra kérem a tisztelt kormánytöbbséget, hogy gondolja végig, itt éppen azért, mert itt egy más oknál fogva módosítja a törvényt, hogy ezt a hibát kiküszöbölje. Hangsúlyozom, hogy nem politikai érvelést kívánok előadni, hanem a nemzet közi szakirodalom és nemzetközi példák alapján próbálom megvilágítani, hogy mi az ok. A Magyar Országos Levéltárat hosszú előzmények után 1874ben egy akkori kormányhatározat hozta létre. Sok tucat kormány egymás után, több rendszer egymást váltva követte a magyar történelemben egymást, ugyanakkor a Magyar Országos Levéltár elnevezést senki nem kifogásolta. Nyilván azért nem, mert szakmailag ez egy megfelelő elnevezés, történetesen egy ország a levéltárába azokat az iratokat gyűjti, amelyek a saját történel me, története számára elsődlegesek, és amelyek országos raktározásra, archiválásra szükségesek és alkalmasak, és amelyekből az esetek döntő többségében egy van, ezért nevezik állami levéltárnak. Ez nem magyar sajátosság. Ha a szomszédból veszünk példát, a szomszédos Ausztria a saját állami levéltárát Osztrák Állami Levéltárnak hívja, Österreichisches Staatsarchiv. De hogyha most annyira az osztrákokkal esetleg nincsenek jóban, akkor menjenek a mediterráneumba, és mondjuk, nézzék meg Olaszországot. Olaszors zágban a levéltárat úgy hívják, hogy archivio di stato, magyarul: állami levéltár. Ha önök a híres toszkán levéltárba Firenzében bemennek, a Viale della Gioventů Italiana 1. számú ház épületébe, akkor azt látják kiírva, hogy Archivio di Stato di Firenze. H ogyha onnan 400 méterrel arrébb a könyvtárba mennek be, akkor azt látják kiírva, hogy Archivio Nationale di Firenze (sic!), vagyis nemzeti könyvtár, mint ahogy nálunk is nagyon helyesen az Országos Széchényi Könyvtár nemzeti könyvtár, ahogy Bécsben az oszt rákok könyvtára Österreichische Nationalbibliothek. Hiszen egy állam a saját történetére, saját érdeklődésére, egyáltalán a saját gyűjtőkörébe tartozó vagy azt feltételező művekről könyveket be tud szerezni, hiszen azért valljuk meg, hogy a modern korban a legritkább esetben jelenik meg egy könyv egy példányban, ezért, hogyha Magyarországról
