Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 22. kedd (98. szám) - A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
428 megjelenik egy mű Uruguayban, Szingapúrban vagy Ausztráliában, akkor a nemzeti könyvtárnak feladata ezt beszerezni, és nagyon helyes, hiszen ez nemzeti hatáskörben van, és akkor nem az ország határain belül kiadott művet, amely egyébként a mi nemzetünk, a mi országunk történetéhez, de bármilyen más részéhez, kutatásához kapcsolódik, helyes dolog, hogyha Oaklandből vagy éppenséggel Ausztráliából, Melbourneből beszerezzü k, ezért nemzeti könyvtár. De valljuk meg, hogy azokat az egyedi példányokat, amelyek a nemzet történelmére vonatkozó okiratok, de mondjuk, a párizsi levéltár őrzi, amely a francia állam tulajdona, amiből egy van, és Magyarországot érinti, ezt értelemszerű en nem tudja beszerezni a magyar állam, eredetiben semmiképpen sem, hiszen abból egy van, nem fogják a franciák a mi kedvünkért odaadni, se az amerikaiak, se a portugálok. Ezért a szakma állami levéltárnak hívja azt az intézményt, amely az állam hatásköréb e tartozó központi archiválással megbízott intézmény. Ne gondoljuk tehát azt, hogy önök előtt az összes szakmai generáció Pauler Gyuláéktól kezdődően az 1870es évek közepétől mindenki teljesen ostoba volt, és aztán az önök kormányra kerülésével, de főleg azzal, hogy ezt a levéltári törvényt módosították, minden előző generáció ostobaságát és hozzá nem értését most korrigálják. A világban, de legalábbis Európa kulturált részén ebből nem politikai, hanem szakmai kérdést csinálnak. Azt a központi könyvtárat, amely a nemzet egészének gyűjtőköre, azt nemzeti könyvtárnak hívják, azt a levéltárat pedig, amelyik az ország archiválásának központi intézménye, azt országos levéltárnak. Az az elképzelés és elnevezés, hogy önök egyelőre szakmailag át nem látható okokból az 1874 óta elnevezett Magyar Országos Levéltárat Nemzeti Levéltárnak nevezik, az politikai szándék lehet, de javaslom, ebből most ne politikai vitát csináljunk, hanem ez szakmai tévedés. Most módosítják ezt a törvényt, kérem szépen, hogy gondolják végig. Nem hiszem, hogy az osztrákok kevésbé szeretik saját hazájukat és saját nemzetüket, mint mi, magyarok a saját országunkat, saját nemzetünket - elmondható ez még az olaszokról, portugálokról, és nem sorolom , itt kimondottan a törvényalkotó egy szakmai hi bát vétett. Most a törvénymódosításnál ezt, ahogy 1874ben az akkori törvényhozók helyesen határozták meg és utána ezt senki nem bántotta, módjuk van korrigálni. Kérem, hogy a javaslatomat fontolják meg, és a módosításnál, a törvénymódosításnál ezt a néhán y évvel ezelőtt elkövetett szakmai tévedést korrigálják. Köszönöm szépen, elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) (13.30) ELNÖK : Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjának álláspontját Kiss László képvi selő úr folytatja. Parancsoljon, képviselő úr! KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valójában ez a javaslat arról szól, hogy ezt a Veritas kutatóközpontot, ezt a Veritas kutatóintézetet önök, ha már köl tségvetési sorban szerepeltetik, akkor egy új feladattal is lássák el. Van számos más kutatóintézet is, amelynek egyébként szintén van könyvtára, ha cinikus akarok lenni, akkor szívesen látnám azt, hogy még 5055 ilyen előterjesztés elénk jöjjön, amely szi ntén ilyen levéltári feladattal bízza meg ezeket az intézményeket. Nyilván ilyen nem lesz. Azért nem lesz, mert megint arról van szó, hogy egy intézménynek meg kell szolgálni azt a pénzt, amit valamilyen tevékenységre kap, és akkor beírunk valami kamu fela datot, aztán lássuk, hogy mi is történik. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Annál is inkább érthetetlen az előterjesztés, ami előttünk áll, merthogy egyébké nt pont tavaly, 2014ben a Veritas aláírt a Magyar Nemzeti Levéltárral egy együttműködési megállapodást, amely pontosan arról szól, hogy a magyar levéltárakban lévő kutatási tevékenységet koordinálja össze a