Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 22. kedd (98. szám) - A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
426 ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt folytatnánk a munkánkat, ismételten ülésvezetési kérdésben kell döntenie az Ország gyűlésnek. Hiller István alelnök úr jelezte, hogy fel kíván szólalni a mai vita során. Mint az önök előtt egyértelműen ismert, a házszabályi előírásoknak megfelelően az alelnök képviselői felszólalása esetén a vita további szakaszában, illetve a határozath ozatala során csak akkor vezetheti az ülést, ha ehhez az Országgyűlés hozzájárul. Ennek megfelelően kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hozzájárule ahhoz, hogy Hiller István alelnök úr az előterjesztés tárgyalásánál és határozathozatalánál a továbbia kban is vezethesse az ülést. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ez látható többség. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások követke znek. Azok első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Simon Róbert Balázs képviselő úr. Megadom a szót 15 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselő csoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, mindössze néhány paragrafusból álló törvénymódosítás szinte csak technikainak tűnik, a szaklevéltárak sorát egészíti ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben, és meghatározza a Veritas Történetkutató Intézet illetékességi körét a levéltári munkában. Valójában azonban ennél sokkal többről van szó. Iratok adott körének levéltár ba helyezése utat nyit a tudományos feldolgozás előtt, a levéltárak szakosodása, egyedi arculatjavítása, az iratok feldolgozásának a szakszerűsége elősegíti a keletkezett levéltári anyagok kutathatóságát, az adatok értékelését és társadalmi megismerhetőség ét. Ennek a jelentőségét akkor érzékelhetjük igazán, amikor arról olvasunk, hogy évszázadok múltán került elő bizonyos levéltári vagy könyvtári anyagokból olyan ismeretlen vagy elveszettnek hitt levél, feljegyzés, szerződés, partitúra és sok más egyéb, ami magánéleti vagy történelmi eseményeket, szereplőket, alkotókat helyez új megvilágításba, szellemi értékeket hoz felszínre, és az addigi kutatásunk átértékelésre kerülhet. Ez is mutatja, hogy a levéltárak nemegyszer versenyt futnak az idő múlásával. Egy ré szüknek történelmi léptékű hátrányokat kell behoznia a levéltári anyag teljes körű és megfelelő mélységű feldolgozásában, más részük a mindenkori jelennel áll versenyben, amely ontja a holnap már múlttá váló idő dokumentumait. (13.20) A XXXXI. század megs okszorozta az egységnyi idő alatt létrehozható iratok mennyiségét, ezért azok szelektálása, rendezése, feldolgozása, kutathatóvá tétele egyszerre jelent új kihívást és a korszerű technika alkalmazásának az igényét. A múltunk megőrzését, feldolgozását, bemu tatását ellátó intézmények körének, feladatkörének bővülése azért is fontos, mert még ma is számos olyan érték kallódik vagy megy veszendőbe, amit szakmai hozzáértés és kellő megbecsülés híján selejteznek ki intézmények vagy magánszemélyek. Ezért minden ol yan intézkedés, ami ennek a lehetőségeit bővíti, intézményesíti, a társadalmi önismeret és az önbecsülés szempontjából üdvözlendő. Jelen esetben a Veritas Történetkutató Intézet kapja meg a feladatot, hogy az igazságügyért felelős miniszter és az Igazságüg yi Hivatal kárpótlási hatósági feladatköréhez kapcsolódó iratanyag maradandó értékeinek kezelését végezze. A kárpótlás történelmi közelmúltunk sorsfordító időszaka volt. Megpróbálta a lehetséges mértékig beforrasztani azt a mély sebet, amelyet a szocializm us ütött
