Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 14. hétfő (125. szám) - Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - VÁGÓ SEBESTYÉN, a Népjóléti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS (MSZP):
3693 A másik ilyen indítványunk volt, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek évenként kétszer részesülnek ebben az utalványban adott támogatásban. 2008 óta ez sem változ ott, mi 50 százalékos emelésre tettünk javaslatot, tehát 8500 forintra szerettük volna ezt emelni. Megjegyzem, nem támogatták a családi pótlék 30 százalékos emeléséről szóló javaslatunkat sem. Remélem, hogy a holnapi napon a kormánypárt meggondolja magát, és az indítványaink egy részét támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Most megadom a szót Vágó Sebestyén képviselő úrnak. VÁGÓ SEBESTYÉN, a Népjóléti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a szót, elnök úr . Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azon a bizottsági ülésen a Jobbik által benyújtott módosító indítványokat sem támogatta a bizottság. Én is kiemelnék néhányat a módosító indítványaink közül. Kettő összefügg, ezt együtt ismertetném, ami arr ól szólt, hogy ha az óvodáskorban bizonyos szempontok fennállnak, ami miatt az ingyenes étkezést megkapja az a gyermek, érthetetlen számunkra az, hogy ez miben változik, hogyha a gyermek átlépi a 6 éves kort, vagyis belép az általános iskolába, később belé p a középiskolába. Mi azt szerettük volna, hogy a szempontrendszer ugyanaz maradjon, mert ha egy gyermek öt és fél éves korában indokolttá teszik ezek a körülmények ezt a kedvezményt, akkor ezek a körülmények, ha megmaradnak, akkor indokolt véleményünk sze rint ez a kedvezmény utána is. (23.10) Két szempontról van szó, az egyik a jövedelmi helyzet, az egy főre jutó jövedelem a családban, a másik pedig a nagycsaládos lét, ha egy családban három vagy annál több gyermeket nevelnek. Ezenkívül fontos módosító ind ítványaink voltak még az intézményi befogadással kapcsolatosan. Kifogásoltuk azt, hogy amennyiben bizonyos körülmények a fenntartóváltást teszik kötelezővé, illetve azt az egy utat tudja választani az intézmény, hogy a fenntartóváltással életben tartható, akkor ne kelljen a befogadási procedúrán keresztülmennie, hanem mint a módosítás előtt, a befogadásnál ez a lehetősége meglegyen. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Korózs Lajos képviselő úrnak. KORÓZS LAJOS ( MSZP ): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Néhány dologra felhívtam a figyelmet a bizottsági kisebbségi vélemény kapcsán. Most azokról beszélnék, amik kimaradtak, de igyekszem röviden fogalmazni. Szeretném előrebocs átani, államtitkár úr, hogy az MSZPfrakció holnap meg fogja szavazni ezt az indítványt, annak ellenére, hogy nagyon sok kifogásunk volt és sok probléma felvetődött a tárgyalások során. Az egyik ilyen probléma volt véleményünk szerint, hogy az előttünk fek vő javaslat bővíti ugyan a szünidei étkezést, de sajnos több gond is van a konkrét normaszöveggel. Erre felhívtam a figyelmet. A tervezett szünidei étkeztetést nem minden szegénységben élő gyermek számára biztosítja, csak egy részük számára ad ellátást. Ne m tudom, hogy miért szelektál a kormány ebben a kérdésben, ugyanis a kormány ügyesen a „hátrányos helyzet” fogalmát használja a lehatárolásra, de tudjuk, hogy ezt a definíciót néhány évvel ezelőtt már átszabták, gondolom azért, hogy a rászorulók számát csö kkentsék. Éppen ön, államtitkár úr, nemrégiben úgy fogalmazott, hogy 208 ezer gyerek fog a szünidőben is étkezni. Ez szerintem örvendetes, de mi lesz a többi 300 ezer rászoruló gyerekkel és mi lesz a hétvégékkel? Ráadásul a 208 ezer fő még a saját fogalomr endszerük szerint sem ennyi, ennél jóval többen vannak a hátrányos helyzetű gyermekek. Egy korábbi válaszból azt kaptuk, hogy általános
