Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 14. hétfő (125. szám) - A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedések-ről szóló törvényjavaslat ööszevont vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Törvényalkotási bizottság előadója:
3654 kötelezettek fizetési kötelezettségének esedékességét, a befizetés gyakoriságát, időtartamát és mértékét. A törvényjavaslat a Bevatag részére az általa teljesített befizetése visszafizetését állapítja meg azzal, hogy a Bevatag és kapcsolt v állalkozása a teljesített befizetésnek megfelelő összeget, valamint meghatározott része után a kamatot is a központi költségvetésből visszaigényelheti. Az alap bevételét jelenti ezen túl az igényérvényesítés során befolyt összeg. Összegezve: a jelen törvén yjavaslat a kormány azon szándékát tükrözi, hogy a brókerbotrányok legnagyobb veszteséget elszenvedett csoportjának kárát enyhítse. A kormány az alkotmányos keretek között tesz javaslatot a jogalkotó számára a befektetők számára biztosítható kárrendezés ér dekében. Ajánlom mindezekre tekintettel a törvényjavaslatot tisztelt képviselőtársaim figyelmébe, és kérem ahhoz a támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Völner államtitkár úr. Tájékoztatom, hogy a vita végén a zárszó elmondására 4 perc 40 másodperc áll majd rendelkezésére. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Ezekre össze sen 10 perc áll rendelkezésre. Elsőként megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a bizottság előadójának. DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Törvényalkotási bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság ma esti ülésén ho sszú vita után - amely nem tükrözi a végeredményt - 27 igen szavazattal, 2 tartózkodással és nulla nem szavazattal támogatta a törvényjavaslat összegző módosító indítványát, tehát a leendő törvényjavaslat ellenszavazat nélküli támogatást kapott a Törvényal kotási bizottságban. Azért mondom, hogy ez az eredmény nem mutatja feltétlenül a vita hosszúságát, mert alapvetően az ellenzéki képviselői módosító indítványokról folyt hosszasan a vita. Mégis azt gondolom, az én dolgom nem az, hogy az ellenzék módosító in dítványait kritizáljam, hanem az, hogy a bizottság többsége által támogatott törvényjavaslat legfontosabb elemeit kiemeljem. Gondolom, hogy a kisebbségi álláspont bemutatói majd ismertetni fogják az ellenzéki módosító javaslatokat. Tisztelt Ház! A törvényj avaslat indoklásából szeretnék olyan indokokat felhozni, amelyek miatt a törvényjavaslatot ilyen nagy arányban támogatta a bizottság. Először is az eredeti, az Alkotmánybíróság által felülvizsgált törvényjavaslathoz képest kell most módosításokat elfogadnu nk, amely így a hatályba nem lépett törvényt nemcsak jogszerűvé vagy alkotmányossá, hanem meggyőződésünk szerint igazságosabbá is teszi. A törvényjavaslat indoklása is hivatkozik az Alkotmánybíróság határozatára, amelyből néhány szempontot azért ismertetek , mert nemcsak a törvényjavaslat épül ezekre az alkotmánybírósági szempontokra vagy alkotmánybírósági elvekre, hanem azt hiszem, hogy hosszú távon is érdemes megfontolni ezeket a szempontokat. Szeretném leszögezni - ahogy a törvényjavaslat indoklása is tar talmazza , hogy a törvényhozás alapvetően méltányosságot gyakorol azokkal szemben, akik kárrendezésre jogosultak, merthogy a kárrendezésnek természetesen nem az lenne az egyedüli és kizárólagos módja, hogy az Országgyűlés egy külön speciális törvényt alko t a Quaestorkárosultakra. Tehát az Országgyűlés méltányosságot gyakorol. Az Alkotmánybíróság ezt úgy fogalmazza meg, hogy pozitív diszkriminációt alkalmazhat a törvényhozó, a jogalkotó a károsultak egy csoportjával szemben. Tehát amikor arról beszélünk, h ogy az Országgyűlés milyen törvényt alkot, akkor végül is induljunk ki abból, hogy ez egy méltányos és pozitív diszkrimináción alapuló kárrendezés. (20.20) Ehhez képest érdemes utána arról vitatkozni, hogy milyen összegeket vesz figyelembe a törvényhozás, és milyen költségeket ír le a kárrendezésből vagy milyen költségeket számoltat el a kárrendezés során.
