Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 14. hétfő (125. szám) - Egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
3644 került, illetve a TABban már döntés sem volt, bár még fideszes képviselőtársam is volt, aki saját indítványként kívánta ezt feltenni, mert egyetértett a megfogalmazódott javaslattal. E rről bővebben majd a vita során fogok beszélni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Megkérdezem az előterjesztőt, Vas Imre képviselő urat, kíváne most szólni. (Dr. Vas Imre nemet int.) Jelzi, hogy nem. Tisztel t Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki szólni. (Vízkelety Mariann: Nem.) Az államtitkár asszony jelzi, hogy nem. A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások követke znek. Kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Országgyűlési képviselőként Gyüre Csaba képviselő úr, a Jobbik képviselője. Parancsoljon! Szó szót követ, mindig ön beszél. DR. GYÜRE CSABA ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ké pviselőtársaim! Akkor folytatnám, amit az előbb kisebbségi véleményben is megfogalmaztam és itt elsősorban ismételten a törvényjavaslat 14. §ában található hibával szeretnék foglalkozni. A lényege az, hogy a kereshetőségi joga veszik el és a perbeli legit imációja szűnik meg annak a személynek, aki gyakorlatilag nem lesz tagja annak a szervezetnek, annak a köztestületnek, amelyből kilépett vagy kizárták, és amely határozatának a felülvizsgálatát szeretné. Tehát nyilván ez a jogszabály arra vonatkozik, hogy bizonyos szervezetek határozatait, döntéseit bírósági úton felül lehet vizsgálni. Ha valakire nézve nem jó ez a határozat, a döntés, amit ez a szervezet meghozott, illetve jogszabályt is sérthet, vagy a jogos érdekeit sérti, akkor ebben az esetben kérhetné a bírósági felülvizsgálatát. Ez a jogszabályhely, a 14. § álláspontom szerint azért hoz jogbizonytalanságot, mert azt mondja ki, hogy megszűnik a perbeli legitimációja annak a bírósági félnek, aki megszűnt az adott szervezetnek tagja lenni. Tehát amennyib en megszűnik a tagsága, lehet ez a megszűnés akár azért, mert kizárják abból a szervezetből, vagy mert kilép valamilyen oknál fogva, de attól még a jogos érdeke azt kívánná, hogy a korábbi határozatot felülvizsgálják, akkor ebben az esetben szerintem nem r endezi megnyugtatóan a törvény a helyét. Sőt, ha összeolvassuk a törvényjavaslat indoklását magával a törvényszöveggel, akkor szerintem egyértelműen azt az álláspontot lehet megfogalmazni, hogy nemhogy kétséges, hogy vane kereshetőségi joga vagy perbeli l egitimációja a félnek, amennyiben ő már nem lesz tagja annak a szervezetnek, hanem álláspontom szerint egyértelműen az következik belőle, hogy nem lesz perbeli legitimációja. Tehát nem perelhet, nem rendelkezik perképességgel, elveszti ebben a perben és ek kor az a jogos érdeke, hogy felülvizsgálják a rá vonatkozó döntést, akár egy tagkizárást, akár egy kártérítési határozatot, akár egy másfajta határozatot, ebben az esetben nem lesz meg az én álláspontom szerint. E vonatkozásban vitát folytattunk le, volt, aki másképpen értelmezte, de azért még a jelenlegi kormányzati többséghez tartozó országgyűlési képviselők is elismerték, hogy szerencsésebb és mindenesetre jobb lenne az a megfogalmazás, amelyet módosító javaslatban benyújtottam. Azt gondolom, hogy egyért elmű és nagyon fontos, hogy a jogszabályszöveg pontos legyen, pontosan értelmezhető legyen és a jogalkotó szándékát fejezze ki. Nagyon bízom benne, hogy a jogalkotók szándéka, akik beterjesztették ezt a törvényjavaslatot, nem arra vonatkozott, hogy zárjuk el a törvényes igényérvényesítési lehetőségtől azokat az adott esetben egyesületi tagokat vagy más szervezethez, köztestülethez tartozó tagokat, akiket onnan kizártak, kiléptek, hogy azok ne tudják érvényesíteni az igényüket. Nyilván a következetes jogbizt onsághoz, a jogaink érvényesítéséhez és az Alaptörvényben megfogalmazott jogaink érvényesítéséhez szükség van arra, hogy a perbeli legitimációval minden esetben, ezekben az esetekben is rendelkezzen az a fél.
