Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 14. hétfő (125. szám) - A választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
3641 ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem most az előterjesztőt, államtitkár asszo nyt, kíváne most szólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Ebben az esetben, minthogy a kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót, képviselői felszólalások következnek. Tájékoztatom önöket, hogy kétperces hozzászólásra nincs mód. Elsőként Gúr Nándor képviselő úr következik, MSZP. Parancsoljon! GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. A Magyar Szocialista Párt a választási eljárási törvénnyel kapcsolatosan számos rendelkezését kifogásolja magának ennek a törvénynek, így részünkről nem támogatható az, hogy kiragadva kéthárom rendelkezést és egyfajta foltozgatást végigvive - de csak ezen a kéthárom kiragadott rendelkezésen , így jussunk el a törvény elfogadásáig. Nem! A Magyar Szocialista Párt azt mondja, hogy egy koherens normaszöveg életre hívás a szükségszerű, amelyben természetszerűleg a parlamenti pártoknak vagy a parlamenti pártok közötti konszenzusnak a megszületése kell, és ha ez adott, akkor nyilván van miről tárgyalni. Mi úgy vagyunk ezzel a törvénytervezettel, hogy azért is elutasítjuk, m ert mint mondtam, foldozásnak tekintjük, másik oldalról meg azt mondjuk, hogy mi amellett állunk ki, hogy egy arányosabb választási rendszer kialakítása szülessen meg, ennek a háttere szülessen meg, és mint mondtam, egy koherens többpárti, ötpárti egyeztet ésen keresztüli normaszöveg hívódjék életre. 2011re ha visszaemlékeznek, akkor 2011ben a választási rendszer gyökeres átalakítását vitték véghez kétharmaddal. Akkor a kétharmad a legalapvetőbb kérdésekben sem tartotta fontosnak azt, hogy az ellenzékkel d iskurzust folytasson, konszenzust alakítson ki. Ilyeténképpen azt gondolom, hogy felettébb furcsa az, hogy most itt 2015 végén egy ilyen foltozgatással állnak elő. Ha korrekciót akarnak, ha valós korrekciót akarnak, akkor a visszaélések lehetőségét kiküszö bölő garanciákat kell megteremteni. Tudják, itt gondolhatunk a határon túliak esetében a levélcsomag, az újbóli regisztráció, a már itt az előbbi gondolatok között felvetődő holt lelkek szavazásának, legitimizálásának kérdéskörére is. Azt gondolom, hogy na gyon fontos a visszaélések kiküszöbölésének elkerülésére vonatkozó garanciák megteremtése, valamint az is - hogy példát mondjak , hogy a magyar lakóhellyel rendelkező, de külföldön tartózkodók ugyanolyan elbírálás alá essenek, mint a határon túli magyarok . Mert hiszen ezek az emberek magyarok, magyar lakóhellyel bírnak, külföldön végeznek munkatevékenységet, és az a jogosultságuk sincs meg jelen pillanatban, mint ami a határon túli magyaroknak, hogy levélben a szavazatukat leadják. De érdemes lenne átgondo lni a többes ajánlás rendszerét, és annak az újragondolását is meg kellene tenni. Vagy mondhatom nyugodt lelkülettel a bizniszpártok kérdéskörét. Most már az elmúlt hetekben olvasgatható a médiumok felületén, hogy valami megmozdult a történetben, de azt go ndolom, hogy az ajánlási szabályoktól elkezdve a kampányfinanszírozási kérdésekig tisztázni kellene mindent ehhez illesztetten. De ugyanígy nagyon fontosnak tartanám azt is - és nemcsak én, hanem a pártunk, a Magyar Szocialista Párt is , hogy a választóke rületi határok úgymond újragondolása a politikai manipulációk kikerülésére, annak elkerülésével vagy kizárásával olyan szabályrendszer kialakítása, amely független, a politikától független szakmai alapokon nyugvó háttérrel megerősítve szülné meg mindazt, a mi gyakorlatilag torz helyzetek sokaságát hívta életre az országban. De mondhatnám a töredékszavazatok újragondolását is, a győzteskompenzációt, annak a szerintem megszüntetését is mint újragondolási alapot. A részletekbe belemehetnék abba is, hogy a civil szervezeteknek a kampányban való részvétele vagy annak újraszabályozásának szükségszerűsége miért lenne fontos, de ugyanígy a politikai hirdetések kérdésköre tekintetében az, hogy kampányidőszakban történő közzétételek vonatkozásában hogyan és miképpen mi lyen szabályok legyenek az uralkodóak.
