Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 7. hétfő (124. szám) - Dr. Pósán László (Fidesz) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Kinek kevés a 27%-os béremelés?” címmel - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
3539 Régi vita ez, a vagyonbevallások kérdése. Sose szimpatizáltam azzal a zűrzavarral, ami ebben a kérdésben uralkodik Magyarországon. Talán az lenne a legszerencsésebb, hogyha kiválaszta nánk valami tisztességes demokráciát, mondjuk, Németországot, és átvennénk az ott uralkodó szabályokat az itteni zűrzavar helyett és politikai kakofónia helyett, ami ebben az országban uralkodik. Szerintem, ami az osztrákoknak vagy a németeknek megfelel, k idolgozott rendszer, azt igazán átvehetné úgy, ahogy van, a magyar parlament is, egyszer s mindenkorra ennek a vitának a végére pontot tehetnénk, de majd meglátjuk, lesze hozzá elég kezdeményező kedv. Miután ön eléggé egyértelműen személyes élt is szánt a hozzászólásának, szeretném arra kérni, hogy ha bármelyik családtagom közbeszerzésen indul, akkor legyen kedves és ezt tegye szóvá. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Dr. P ósán László (Fidesz) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Kinek kevés a 27%os béremelés?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Pósán László, a Fidesz képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az emberi erőforráso k miniszteréhez: „Kinek kevés a 27 százalékos béremelés?” címmel. A válaszadásra a miniszter úr Rétvári Bence államtitkár urat jelölte ki. Elfogadjae a válaszadó személyét? Jelzi a képviselő úr, hogy igen. Pósán László képviselő urat illeti a szó. DR. PÓS ÁN LÁSZLÓ ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogyan a társadalom minden rétege, úgy a hazai felsőoktatás is elszenvedte a balliberális kormányzás alatt a jövedelmek drasztikus értékvesztését, amelynek következtében tovább nőtt a z elmaradás az európai diplomásbérszínvonalhoz képest. A közoktatásban dolgozók után, az egészségügyben dolgozók után, a rendvédelmi dolgozók vagy éppen a szociális ágazatban dolgozók után most a kormány és a parlament úgy döntött, hogy a felsőoktatásban is végrehajt egyfajta béremelést. A garantált bérek három lépcsőben történő 15+5+5 százalékos számottevő emeléséről van szó. Az emelés mértéke természetesen nem puszta elhatározás kérdése, hanem annak a függvénye, hogy a magyar gazdaság milyen mértékben ké pes növekedni, mert abba a csapdába a polgári kormány nem szeretne beleesni, amibe egykoron a szocialisták belevezették az országot, hogy hitelből finanszíroztak olyan kiadásokat, amelyeknek a hazai gazdaság nem tudott fedezetet biztosítani. Az örvendetese n javuló gazdasági körülmények, valamint a kancellári rendszer bevezetésével hatékonyabbá váló felsőoktatási gazdálkodás az elkövetkezendő három évre számításaink szerint tehát ezt a bizonyos 15+5+5 százalékos emelést teszi lehetővé. A hosszú éveken át vál tozatlan bérek miatt elkeseredett oktatók egy része azonban most mégsem üdvözli a béremelés tényét, hanem aláírást gyűjt, kevesli az emelés mértékét és igazságtalanságról beszél. Nehéz megmondani, hogy miért épp most jutottak egyes oktatók erre a gondolatr a s miért nem a béreknek a szocialisták ideje alatt tapasztalható stagnálása idején; miért nem az egyetemek és főiskolák eladósodása idején, a PPPkonstrukciókban történő fejlesztésekre történő szerződések idején; miért nem akkor, amikor nyilvánosságra ker ült, hogy a szocialisták kormányzása idején egyes rektorok fizetése akár a havi 56 milliót is elérte. Ennek a polgári kormány vetett gátat. Tisztelt Államtitkár Úr! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A felsőoktatási béremelé ssel kapcsolatban mennyiben tűnik jogosnak ez a fajta elégedetlenség, és mennyi ebből az aktuális hecckampány, amely az oktatói hálózathoz kapcsolható? Köszönöm szépen.
