Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 2. szerda (123. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő eg... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
3473 egyszer egy cél, amit a kormányzat el szeretne érni. Ebben lehet egyetérteni vagy egyet nem érteni. Nagyon röviden azt is el tudom mondani - és ezt a korábbi vitában már elmondtam, amikor a hasonló javaslat beérkezett , hogy visszajelzéseket kaptam gazdáktól arra vonatkozóan, hogy attól félnek, hogy ha a földet és a földből kiszedhető haszonbérlet díját egy ko ckás papíron kiszámolhatóvá tesszük, tehát biztos az, hogy tudja emelni, biztosan tudja, hogy mikor tudja emelni, akkor sokkal inkább tőkeként fogják használni a helyi befektetők a földet. Nem szeretnék belemenni, már volt köztünk vita erről, hogy hány ara nykalászos gazda van, hogy meg tudjáke venni helyben a földet. De azt érzékelem, és a gazdatársadalom is elmondta, hogy nagyon sokan vannak, akik nem foglalkoztak korábban földdel, viszont kellő mennyiségű pénzük van, amit nem bankban szeretnének tartani. Tudjuk, a kamatok nagyon alacsonyak, a Quaestor, BudaCash bedőlése után őrült, aki csak úgy beteszi nagy kamatokat ígérő különböző pénzügyi intézményekhez, brókerházakhoz a pénzét. Tehát teljesen egyértelmű, és ki is fejtettem számszakilag, hogy mennyire jól jár az, aki egy kedvezményes hitelt felvesz, és a földet megveszi. Tudja, hogy pontosan mennyi lehet az a piaci haszonbérleti díj, amit megkap ezért, és ezt tökéletesen kiszámolva, ha megéri neki az üzlet, akkor be fog vásárolni, és ezt sok esetben a helyi gazdák hátrányára tudják megtenni. Ezt sokan megcsinálták az elmúlt években. Azzal az érvvel egyet tudunk érteni - és ezt is fontosnak tartom hangsúlyozni , hogy a korábban megkötött és bagatell áron kiadott állami földeket valamilyen mó don rendezni kell. Volt ilyen, igen. Tehát mi nem az ellen vagyunk, hogy ezt rendezzük, mert rendezni kell. De elmondtam akkor, és a gazdák is ennek adtak hangot, hogy úgy lett volna megfelelő, ha most lezajlik az árverés, ha már önök az árverésekkel érvel tek és utána, mondjuk, tavasszal azt mondják, hogy lesz egy másik jogszabály. Tehát utána hozni egy jogszabályt azokra a nagybirtokokra, amelyek nyilván nem bagatell, pitiáner, a piaci ár ötödéérthatodáért megkötött szerződésekkel vannak lekötve haszonbér letbe, ami erre a helyzetre vonatkozhat. Megkockáztatom, akkor még mi is tudtuk volna támogatni, csak most túlságosan egybeforr ez az árverésekkel, és ahogy elmondtam, túlságosan bevonzza a vidéki tőkeerős, de gazdálkodással valójában ténylegesen nem fogla lkozó embereket. Ennyi lenne a szakmai felvezetés, hogy most miért nem aktuális ez a helyzet, és miért lett volna jobb következő tavasszal beterjeszteni. A szakmai érveket - államtitkár úr ezt hiányolta - mondanám el most. Jogászként szeretném elmondani, m ég ha egyet is lehetne érteni azzal, amit önök mondanak, vagy ha azt mondjuk, hogy jó, ám legyen, akkor mik azok a jogi érvek vagy jogi hibák, amelyeket így, ebben a formában nem lett volna szabad elkövetni. Átolvasva többször ezt a javaslatot, úgy gondolo m, hogy kétirányú a probléma. Az egyik az, ahogy Lukács képviselőtársam is elmondta, hogy bizonyos passzusok bizonybizony alaptörvényellenesek lesznek. Idézném is a P) cikk (2) bekezdését, az Alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy a termőföld hasznosítás ának korlátait és feltételeit sarkalatos törvény határozza meg. Ez belekerült az Alaptörvénybe. Nyilván ez nem tartozik ide, de egyébként elmondtuk, amikor az Alaptörvény készült, hogy sok esetben talán túlzó is volt a kétharmados rendelkezések aránya az A laptörvényben, mondtuk, hogy eljön az az idő, amikor nem lesz meg a kétharmada a FideszKDNP többségnek, amivel akkor önök nem foglalkoztak. Ez a passzus azonban, azt kell mondjam, nem is baj, hogy kétharmados. Nos, eszerint minden olyan rendelkezés, ahogy Lukács képviselőtársam elmondta, amely a termőföld hasznosítására vonatkozik, bizony kétharmados. Az előző javaslatnál egyébként ezt a Törvényalkotási bizottság nagyon helyesen meg is állapította. Csak nem volt meg a kétharmados támogatás. A javaslatban a 2. § ezért lehet problémás. Ha valaki most köt egy szerződést és az tíz éven túli, akkor ötévenként felül lehetne vizsgálni, még akkor is, ha ezt nem vették bele. Ezzel még szintén egyet lehetne érteni. Csak ez is kétharmados passzus. Ennek kétharmadosnak kell lennie az önök által elfogadott Alaptörvény alapján. Ez egy teljesen objektív jogi kérdés, az Alkotmánybíróság majd eldönti, hogy milyen módon áll hozzá. Egyébként az alkotmányjogi panasz intézménye is
