Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 2. szerda (123. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő eg... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
3474 létezik, tehát nemcsak arról van szó, hogy az or szággyűlési képviselők egynegyede tud ugrálni, bár ez is egy vicc, hogy miért csak az egynegyede, de ebbe nem mennék bele. Tehát ebben az esetben egy alkotmányossági kérdéssel találkozunk. Ez az egyik gond, a kétharmados történet. (14.40) A másik gond a vi sszamenőleges hatály, ami szintén egy elég érdekes kérdés, és sok esetben, azt kell mondjam, hogy még kétharmaddal sem szabályozható; emlékeznek a devizahiteles polémiára, ott is felmerült, hogy kétharmaddal lehete adott esetben bizonyos jogbiztonsági elv ektől, alapjogi elvektől eltérni. De most itt ne is ebbe menjünk bele, hanem abba, hogy bizonybizony az, amit önök ide beleírtak, az arra utal, és ezt az indokolás is elismeri, hiszen idézném ezt az első mondatot a 3. §hoz: az átmeneti rendelkezés meghat ározza, hogy a módosítás hatálybalépése előtt kötött haszonbérleti szerződések esetében miként lehet alkalmazni a díjmódosítási lehetőséget. Tehát az indokolás is tökéletesen elismeri, hogy bizony, itt egy visszamenőleges jogalkalmazásról van szó. Egyébkén t minden tiszteletem a jogászoké, akik ezt megírták, bár nem tökéletesen, mert nem tudták a jogi korlátokat átlépni, de gondolkozhattak rajta, és furmányos jogi gondolkodásra utal, mert nemcsak egy kétharmados passzust kellett megoldani egy feles törvénnye l, hanem még azt is meg kellett oldani, hogy ez visszamenőlegesen alkalmazható legyen. Itt térünk át a másik problémára - szintén államtitkár úrhoz szólok, mert a jogi érveket hiányolta , hogy nagyon trükkösen és számomra… Még jó, hogy Vékás Lajos nincs i tt, mert amikor ő elkészítette a polgári jogot, a Ptk.t, akkor nem erre gondolt, és olyan szempontból meg jó lenne, ha itt lenne, hogy el tudná mondani, hogy milyen szamárság készül itt a polgári szabályok megerőszakolásával, ugyanis valóban belekerült a szerződésátruházás szabálya, amire önök hivatkoznak 6.211. §ban, de ez pont arról szól, és ennek a szakasznak pont az a lényege, hogy nem egy új szerződésről van szó, hanem a felek a szerződési pozíciójukat átruházzák, és ennek a Ptk.ban valóban két eset e van, amikor lehet ezt a szerződést kötő felek akaratából - nyilván ez egy háromirányú ügylet lesz, hiszen, aki belép, az a harmadik fél , illetve jogszabállyal is történhet. De ha jogszabállyal történik, attól még ez egy szerződésátruházás és nem egy új szerződés, tehát két különböző jogi fogalomról beszélünk, és a Ptk.ban ezt egyébként pont így is használják. Tehát a szerződésből kilépő és a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél - ők a három fél ebben az esetben - megállapodhatnak - ez az, am ikor nem jogszabállyal történik , hogy a szerződésből kilépő felet megillető jogokat, őt terhelő kötelezettségeket összességében a szerződésbe belépő félre ruházzák át. Tehát a szerződés megmarad, a Ptk. szabályai szerint a szerződés nem szűnik meg és nem egy új szerződés jön létre, nem erről szól a szerződésátruházás intézménye. (Győrffy Balázs közbeszól.) Még nem, igen, Győrffy képviselőtársam mondja, csak az a gond, hogy a Ptk.ban ez nem így van benne, és önök a Ptk.t nem módosítják, csak a Ptk. magya rázatába próbálják beletenni, hogy uramatyám, ezt próbáljuk meg úgy értelmezni, mintha a szerződésátruházás nem az lenne, ami a Ptk.ban benne van, hanem az tulajdonképpen egy szerződés megszűnése és egy új szerződés kötését jelentené. Csakhogy ezt nem leh et így megtenni ebben a formában. Ahhoz a Ptk.t persze át lehet alakítani - nem javaslom, hogy itt ilyen formában szétbarmoljunk egy jogintézményt , de önök nem a Ptk.t módosítják, hanem magát a Ptk. hatálybalépéséről szóló felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényt, ahol egy teljesen ellentétes szabályt mondanak ki, mert a 211re utalva - amit most elmondtam, hogy ez egy szerződésátruházást jelent valójában, így is szerepel - önök ezt a Ptk.éval azt akarják mondani, hogy tulajdonképpen ez nem is szer ződésátruházás, hanem megszűnik egy szerződés és egy új szerződés jön létre. Tehát ez a másik probléma, amit így, ebben a formában nem lehet és teljességgel értelmezhetetlen, minthogyha az almára egy másik jogszabállyal azt mondanánk, hogy körte. Ez így ne m működik és teljességében helytelen. Mondok ezenkívül mást, hogy felhívjam a figyelmüket, hogy nagyon sok perre miért lehetne készülni és jogbizonytalan helyzet alakulna ki, hogyha ez így elfogadásra kerülne. Azt is el kell mondjam önöknek, hogy általában pont a nagybirtokosoknak lesz pénzük a legjobb ügyvédekre, ők
