Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 21. hétfő (97. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
340 Köszönöm szépen. Apáti István képviselő úr a soron következő felszólaló, Jobbik. Tessék! APÁTI ISTVÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ott folytatnám, ahol a miniszterelnök úrral vívott azonnali kérdésválasz szópárbajunknál abbahagytuk vagy abbamaradt, hiszen az a kétszer három perc nem tette lehetővé a közbeszerzési rendszer mély megvitatását, hiszen nemcsak ez jelenti ma a korrupció le gfőbb utánpótlásvonalát, egyébként ez jelenti, ezenkívül vannak másfajta tevékenységek vagy más rendszerek, amelyek táplálják a korrupciót, de a közbeszerzés kifejezés is önmagában ma már sajnos a korrupció szinonimájává vált, és az a legnagyobb fájdalmunk és a legerősebb ellenérzésünk ezzel a törvénnyel kapcsolatban is, hogy ha jól emlékszem, ez legalább a harmadik nekifutás az elmúlt öt esztendőben. Kezdődött 2010 nyarán, őszén egy átfogó új törvény megalkotásával, aztán az elmúlt ciklus közben ennek az ú j törvénynek egy átfogó módosítása történt. Most pedig egy újabb új törvény megalkotására készül a kormánypárti többség, amelyben sajnos, bár végre szóban előterjesztett javaslataink közül néhány kisebb horderejűt elfogadtak, de ez még mindig nagyon kevés ahhoz, hogy támogassuk ezt a javaslatot, legfőképpen azért, mert semmilyen módon nem kívánja felszámolni, nemhogy felszámolni, még csak visszaszorítani vagy csökkenteni sem a korrupciót, másfelől a szabadságharcba, abba a híres szabadságharcba Brüsszellel szemben nem is kezdenek bele, feladják eleve a lehetőségét annak, hogy értékes, a nemzeti protekcionizmust szolgáló szabályok beépüljenek a rendszerbe. (20.50) És egyébként plenáris vita szintjén, a bizottsági szinten, de főleg a pár héttel ezelőtti ötpárt i egyeztetés során is sorozatban, legalább tucatszor azt a választ kaptuk érdemi javaslatokra, hogy nagyon jó az ötlet, nagyon tetszene egyébként a szakembereknek, de európai uniós irányelvekbe ütközik. Folyamatosan ezek a válaszok jöttek, legyen szó akár a magyar mikro, kis- és középvállalkozások támogatásáról. Azt az egyszerű javaslatot terjesztettük elő, hogy a jelenlegi normaszövegből vegyük ki azt a megfogalmazást, hogy lehetőség szerint ezeknek a vállalkozásoknak kell fenntartani bizonyos értékű közb eszerzéseket. Legyen kifejezetté téve, hogy igen, csak ezeknek a mikro, kis- és középvállalkozásoknak tarthatja fenn. Az a válasz érkezett helyettes államtitkári szintről, hogy a lehetőség szerinti kitétel, az uniós elvárás kötelezettség Magyarországra né zve, és hát komoly kötelezettségszegési eljárásnak… - ez történt államtitkár úr, úgy emlékszem, ön nem volt egyébként jelent, mentségére legyen mondva, ez volt a válasz. Mint ahogy megkérdeztük a dokumentációs díjakkal kapcsolatosan, bár ezek korántsem a l egfajsúlyosabb szabályrészek, de mondjuk, egy kistelepülési önkormányzat számára egy nagy érvágást jelentett az, hogy a dokumentációs díjak beszedésének lehetőségétől megfosztották ezeket az önkormányzatokat. Jó esetben, ha uniós projekttel volt összefüggé sben a közbeszerzés, akkor be lehetett tervezni a közbeszerzés költségeit, de volt, amikor ezt alultervezték, ez persze ajánlatkérői hiba, és volt olyan is, hogy nem volt erre lehetőség, vagy nem uniós közbeszerzésről volt szó. És bizony nagyon értékes bev ételi forrásától - sokszor egyetlen bevételi forrásától - fosztották meg az önkormányzatokat. Évek óta, az elmúlt években többször tettem arra kísérletet, hogy legalább a közbeszerzési tanácsadói referensi vagy tanácsadói költségeket legalább részben és az egyéb adminisztrációs költségeket is lehessen dokumentációs díj címén elkérni az ajánlattevőktől. Sajnos, ezt is uniós elvekre való hivatkozással visszautasították. Mint ahogy megkérdeztem azt is, hogy nem jelente problémát, különösen a nagy értékű közbe szerzéseknél az úgynevezett 75 százalékos referenciaszabály behozatala. Tehát magyarán mondva, hogy a nettó érték 75 százalékig kérhet csak műszaki szakmai alkalmassági referenciát innentől kezdve az ajánlatkérő és nem 100 százalékig. Most lehet, hogy ez p ár tíz milliós értékű eljárásoknál nem olyan nagy probléma, de mondjuk, egy többmilliárdos értékű közbeszerzési eljárásnál már aggályos, hiszen nem biztos, hogy aki, mondjuk, 5 milliárdig vagy 7,5 milliárdig szalonképes, az ennél 25 százalékkal vagy esetle g ennél magasabb arányban is nagyobb értékű
