Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásáról elfogadott határozattal összefüggésben indítandó bírósági eljárásról szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2421 hogy alsó hangon félmillió ember már az Európai Unió területén tartózkodik. Alsó hangon félmillió ember már a schengeni övez eten belül tartózkodik. A kérdés az, hogy egy ilyen esetben, amikor ezek az emberek elméletileg bármikor akár Magyarországra is jöhetnek, azok is, akik egyébként tényleges menekültek és azok, akik egyébként terrorcselekmény céljából érkeznek az Európai Uni ó területére, Magyarországon a magyar rendvédelmi szervek kellően felkészülteke arra, hogy ezeknek az embereknek a mozgását kontrollálni tudják. Nekünk, LMPseknek ezzel kapcsolatban van kétségünk. Összefoglalva: azt gondolom, hogy mindaz, ami ma Európa k apuinál történik, ÉszakAfrikában, a KözelKeleten, mindaz, ami gyakorlatilag letarolta a filterállamokat Európa kapujánál az elmúlt években, ezért az európai országokat, az európai nagyipart, az Európai Uniót és a NATOt kétszeres felelősség is terheli. E gyrészt a nemzetközi jogot súlyosan sértő háborús cselekmények miatt, amiben tettestárs volt Magyarország is a 2000es években, és amiatt is, hogy az európai nagyvállalatok kifejezetten gerjesztik is azt a folyamatot, ami az olcsó, képzetlen munkaerő elszí vásával próbál az ő kasszájukba még nagyobb profitot belecsepegtetni. Ez a folyamat még inkább erősíti a globális egyensúlytalanságokat, és ha nincs terv arra az Európai Unión belül, hogy mi fog történni egyegy konfliktus megszűnte után, mondjuk, Szíriába n, Irakban vagy a különböző északafrikai vagy éppen szubszaharai államokban, ha erre nincsen terv, ha Magyarország nemzetközi fejlesztési kapacitásait sem hajlandó például fejleszteni, növelni, akkor az a helyzet, hogy ideigóráig lehet tüneti kezeléseket adni ezekre a válságokra. Nem tudjuk ebben az esetben azt, hogy mi történik holnapután. És azért, merthogy kétszeres felelősség terheli az Európai Uniót és benne Magyarországot is azért, ami ma Európa kapuinál történik, nem háríthatjuk el a felelősséget, nem háríthatjuk át a felelősséget pusztán Törökországra, Libanonra, és nem háríthatjuk el annak a felelősségét, hogy meg tudjunk különböztetni itt, Európában menekültet, gazdasági bevándorlót, illetve azokat, akik kifejezetten bűncselekmények elkövetése cé ljából érkeznek az Európai Unióba. Az LMP elmondta már a szeptember eleji vitában is, illetve június elején is, hogy igen, nem tudjuk kizárni azt, hogy terroristák is érkeznek ezzel a tömeggel az Európai Unió területére, ezért szorgalmaztuk már hónapokkal ezelőtt, hogy történjenek meg azok a korrekt eljárások, ahol meg lehet különböztetni ezeket a személyeket. Viszont azt látjuk, hogy itt az egész kvótakérdés körül kialakult egy hitvita, ami arról szól, hogy vannak azok, akik egyébként helyeslik is a német kormány politikáját, akik úgy gondolják, hogy önmagában a kvótarendszer mindent meg fog oldani. Természetesen nem fog megoldani semmit. Sőt, hangsúlyozom még egyszer, a jelenlegi kvótarendeletet mi sem tartjuk egy épeszű javaslatnak. 140160 ezer emberről beszélünk, miközben ezen már az idő régen túlhaladt. A másik oldalon viszont azt kell látni, hogy miután a schengeni övezet belbiztonsági szempontból - akarjuk, nem akarjuk - egy egység, az Európai Unió közösen lépett fel ezekkel az államokkal szemben, aho l ez a káosz létrejött, ezért sem erkölcsi, sem biztonsági szempontból ennek a helyzetnek a terhét nem tolhatjuk el magunktól. Éppen ezért mi azt mondtuk már szeptemberben is, hogy önmagában a kvóta természetesen nem megoldás. Vannak olyan kvótajavaslatok, amik kifejezetten használhatatlanok vagy éppen károsak, van olyan kvótaverzió általános elosztási rend címén, egyes javaslattervezetek, amik valóban kifejezetten meghívólevélként is működhetnek a szubszaharai térség vagy a középkelet irányába, ugyanakkor a kérdés nem ez. A kérdés az, hogy vane közös európai menekültügyi eljárásrend, ami felváltja a jelenlegi dublini rendszert, vane közös európai intézményrendszer, beleértve a közös határőrizetet, és leszneke közös európai diplomáciai lépések. Ha az Eur ópai Unió ezekben meg tud állapodni, akkor természetesen a megoldásnak akár valamilyen kvótarendszer is része lehet. De ha és amennyiben nincsen megállapodás semmiben, ami érdemi megoldást jelentene erre a krízisre, akkor, én azt gondolom, hogy beláthatatl an folyamatok indulnak el, ami elvezethet