Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásáról elfogadott határozattal összefüggésben indítandó bírósági eljárásról szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - MOLNÁR ZSOLT (MSZP):
2422 természetesen akár oda is, hogy egész Európának a határait le kell zárni, de elvezethet a teljes schengeni rendszer széteséséhez is. Éppen ezért mi nagyobb megfontoltságot kérnénk. Azt, hogy azzal a politikával sza kítson a magyar kormány, amit egyébként jó néhány más európai kormány is folytat, hogy alapvetően belpolitikai meccsre akarja felhasználni ezt az egész jelenlegi válságot. Ki akarják maxolni a kommunikációs hasznot ebből a történetből, és nem törődnek azza l, hogy a mai, holnapi, látszólag helyes lépéseknek holnapután mi lesz a következménye. Mi attól tartunk, hogy jelenleg egy ilyen jogorvoslati lépés ugyan megakadályoz valamit, aminek tulajdonképpen sok értelme nincsen, viszont egyáltalán nem teremt kezelh etetlen helyzetet Magyarország számára. Másik oldalon viszont mind Magyarországot lehetetlen helyzetbe sodorja akkor, ha visszatoloncolást kezdeményeznek más európai országok, és nagyon könnyen még az esélyét is elveheti annak, hogy közös európai megoldás legyen. Márpedig közös európai megoldás nélkül ebben a világban, ebben a schengeni rendszerben a magyar kormány önmagában nem tudja garantálni a magyar emberek biztonságát. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen. Molnár Zsolt képviselő úr, MSZP! MOLNÁR ZS OLT ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Hallgatva frakcióvezető urat most az előző felszólalásában, az az érzésem támadt, hogy ő az egyetlen, aki olvasta és tudja, hogy pontosan miről szól ez a mai vita, és miről szó l az a javaslat, amelyet benyújtottak az Országgyűlésnek a kormánypártok, és arról, hogy miről is döntöttek az Európa Unió Tanácsának a belügyminiszterei. Hiszen azok az érvek, amelyeket itt hosszasan lehetett hallgatni kormánypárti képviselőktől, azok egy teljesen más kvótáról szólnak. Először azt kell tisztázni, hogy most miről szól ez a vita. Ez a vita az Európa Tanács belügyminisztereinek többségi döntéséről szól, amely egyszeri áthelyezési… - és már az elnevezése is megtévesztő, itt kvótákról beszél ez a javaslat. Itt egy kvótáról, ha már kvótának nevezzük, egy döntésről beszélünk, ami körülbelül 160 ezer, Olaszországban és Görögországban rekedt, menekülteljárás alatt lévő személy Európai Unió tagállamaiba történő arányos, GDP- és népességarányos áthely ezéséről szól. (20.20) Azoknak az érveknek, amikről képviselőtársaim beszéltek, egy részét egyébként - abszurd módon - még osztjuk is, hiszen vannak kétségeink, vannak félelmeink, ellenérzéseink és majd javaslataink, hogy hogy lehetne ezt a kérdést megolda ni. De most ez a csizma, képviselőtársam, nincs az asztalon, másról beszélünk. Miről is beszélünk alapvetően? Arról beszélünk, hogy a Dublin III. rendelet csődöt mondott, udvariasan fogalmazva, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Mégis mivel járna az , hogyha nem az Európai Tanács belügyminisztereinek többségi döntése alapján történő és egyébként a Magyar Köztársaságot két év alatt bő kétezer menekülteljárás lefolytatására kötelező döntését fogadnánk el, hanem azt mondanánk, hogy elutasítjuk még ezt az egyszeri áthelyezési javaslatot is, ezt a kontingenst, és Dublin III. alapján az a veszély fenyegetné Magyarországot, hogy 176 ezer menedékkérőt kell majd Magyarországra… Mondhatjuk azt, hogy a visszatoloncolási egyezmények alapján ezt nem lehet, meg majd Magyarország nem fogadja őket, meg nem itt léptek az Európai Unióba, de képviselőtársaim, az ő regisztrációs lapjukon Magyarország szerepel mint az Európai Unióban elsőként schengeni övezeten belüli állam. Mondhatja azt a kormány, hogy akkor sem, mert ők Görögországban léptek be. Kérdezem én illő óvatossággal és tisztelettel - de némi cinizmussal , hogy az Albániából és Koszovóból érkezők is feltétlenül Görögországon keresztül érkezteke Magyarországra.