Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásáról elfogadott határozattal összefüggésben indítandó bírósági eljárásról szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter:
2407 Unió közösségi jogával mind eljárási, mind tartalmi értelemben ellentétes és összeegyeztethetetlen. Arra szeretném kérni a képviselőtársaimat, hogy adják meg ezt a támogatást a kormánynak. Természetesen a kormánytöbbség elegendő önmagában is ahhoz, hogy egy ilyen törvényt elfogadjon, de minél nagyobb támog atás áll egy ilyen döntés mögött egy parlamentáris demokráciában, az jó. Ha az Országgyűlésben tudunk ilyen kérdéseket megvitatni és minél nagyobb többség áll egy ilyen döntés mögött, annál nagyobb a döntés legitimációja, annál erősebb a kormány tárgyalási pozíciója, és annál egyértelműbb Brüsszel számára és talán a luxemburgi európai uniós bíróság számára is, hogy itt egy egyértelmű kérdésről van szó, amelyet nem lehet másként eldönteni, csak úgy, hogy a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdéseket a jövőben is n emzeti hatáskörben kell tartani. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne most valaki szólni. (Dr. Trócsányi László: Igen, köszönöm szépen.) Trócsányi László miniszter úr jelezte, negyedórája van a miniszter úrnak. DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter : Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a következő néhány percben kifejtsem a kormány álláspontját az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat kapcsán. Szeretném mindjárt az elején leszögezni, hogy a kormány egyetért a törvényjavaslatban foglaltakkal. Úgy vélem, önmagáért beszél az a tény, hogy az Országgyűlés elé törvényjavaslat formájában került a kvótahatározattal szembeni jogi fellépés kérdése. Ez azt mutatja, hogy a magyar Országgyűlés határozott és egyértelmű véleményt kíván megfogalmazni az Európai Unió által a migrációs válság kezelésére választott megoldással kapcsolatban, és törvényi szinten, a lehető legnagyobb nyomatékkal kívánja kinyilvánítani , hogy a menedékkérők kötelező kvótákon alapuló elosztását nem tartja sem megfelelő, sem jogszerű megoldásnak. Amint a törvényjavaslat elfogadásra kerül, a kormánynak nemcsak kötelessége lesz a kvótahatározattal szembeni bíróság előtti fellépés, de egyútta l ezt úgy teheti meg, hogy maga mögött tudhatja az Országgyűlés egyértelmű támogatását. A kormányzati feladatmegosztás alapján az Európai Bíróság előtti eljárásokban az igazságügyi miniszter képviseli a kormányt, ezért az én feladatom lesz, hogy az Országg yűlés döntését követően gondoskodjak a bírósági kereset kidolgozásáról, benyújtásáról, valamint a per folyamán a kormány és ezáltal Magyarország álláspontjának határozott és következetes képviseletéről. Bizonyos szempontból speciális helyzetben vagyok, ugy anis igazságügyi miniszteri pozíciómban szólok, de mint az alkotmányjog professzora és mint volt alkotmánybíró, a kérdést a maga komplexitásában, a szuverenitás, a jogállamiság, az alkotmányosság és az európai jog összefüggéseiben vizsgálom. Tisztelt Képvi selők! A XIX. század óta általános tanként nevezhető, hogy egy államnak három jellemzője, három attribútuma van, azaz van területe, lakossága és főhatalma. Ez a tétel még akkor is igaz, ha egy ország az európai integrációban saját döntése alapján vesz rész t. Az ország lakosságáról való döntés szuverenitásunk része, összefügg alkotmányos identitásunkkal, e jogkörünkről az Európai Unióba történő csatlakozásunkkor sem mondtunk le. Engedjék meg, hogy mint volt alkotmánybíró, a lisszaboni szerződéssel kapcsolato s párhuzamos indoklásomból idézzek. „Amikor a tagállamok a szuverenitásukból fakadó hatáskörök egy részét vagy annak gyakorlását átruházták a közösségi uniós szervekre, nem mondtak le államiságuk, szuverenitásuk és függetlenségük lényegéről, államrendjük a lapjainak szabad meghatározásáról. A tagállamok megtartották alkotmányuk azon alapelvei feletti szabad rendelkezési jogukat, amelyek nélkülözhetetlenek az államiság, az alkotmányos identitás fenntartásához.” (19.10) Annak, hogy a területen kit fogad be és kit nem fogad be egy ország, még a nemzetközi és európai uniós normák betartásával is az adott ország hatáskörébe kell tartoznia. Arra még nem volt példa a történelemben, hogy egy adott országot arra köteleztek volna, hogy a lakosságáról ne maga
