Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásáról elfogadott határozattal összefüggésben indítandó bírósági eljárásról szóló előterjesztés összevont vitája - DR. GULYÁS GERGELY
2406 akár a középeurópai államok valamelyikével. Semmilyen garancia nincs arra, hogy ennek a határozatnak a vé grehajthatósága a gyakorlatban érvényesülhetne. Meg vagyunk győződve arról, hogy ilyen értelemben egy olyan brüsszeli ötletről van szó, amelyet a gyakorlatba átültetni semmiféleképpen sem lehet. De ennél is fontosabb kérdés, hogy Magyarország, amikor az al kotmányt elfogadta, teljesen egyértelműen nyilatkozott arról, teljesen egyértelműen foglalta a legmagasabb rendű jogi normába azt, hogy csupán a feltétlenül szükséges hatásköröket ruházza át az Európai Unió intézményeire, méghozzá ezt is abban a formában, hogy ezeket az Európai Unióval közösen gyakorolja. Úgy gondoljuk, a bevándorláspolitika területén nincs közös uniós politika, egyértelmű, hogy az Európai Unióra ilyen hatáskört senki soha nem ruházott át. Aki pedig azzal kíván érvelni, hogy itt menekültügy ről van szó, az alapvető tévedésben van, mert ezeknél a személyeknél senki semmilyen menekültügyi eljárást nem folytatott le. Az áthelyezendő személyek döntően jogellenesen, az Európai Unió közös szabályait semmibe véve, az európai uniós vezetők anarchiána k való tapsa közepette érkeztek meg Európa szívébe; választottak maguknak, az állami szuverenitást, az Európai Unió közös szabályait durván megsértve, egy nekik tetsző országot. Majd miután ezek az országok nem kívánták az Európai Unió közös határvédelmi s zabályait érvényesíteni, nem kérték számon azokon e kötelezettség betartását, akik e közösségi jogi kötelezettségeknek nem tettek eleget, most, hogy már bajban vannak, és kezelhetetlenné vált a beáramlás ezekbe az országokba, próbálnak segítséget nyújtani, és próbálnak egy olyan mechanizmust találni, amely nem csupán 120 ezer emberről szól, hanem, mint azt a következő jogalkotási kezdeményezés bizonyítja, általánosságban, hosszú távon osztaná szét az Európába érkezett személyeket az országok között. Most mé g csak Olaszországból és Görögországból telepítenének át embereket, de az a javaslat, amely már a szubszidiaritás vizsgálata folytán az Országgyűlés előtt volt, egyértelművé teszi, hogy ennek a célja egy olyan általános mechanizmus kialakítása, amely korlá tlanná teszi a bevándorlást, a bevándorlókat pedig, függetlenül attól, hogy ki hogyan viszonyul ehhez a folyamathoz, szétosztja az Európai Unió különböző tagállamai között. Magyarország ezt elfogadhatatlannak tartja. Elfogadhatatlannak tartjuk az eljárási jogsértést is, elfogadhatatlannak tartjuk azt is, hogy erre a döntésre a magyar Országgyűlés megkerülésével került sor. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy valamennyi nemzeti parlamentnek a szubszidiaritás vizsgálatára vonatkozó jogát az eljárás során az Euró pai Unió elvonta, és úgy gondoljuk, hogy e határozat tartalma pedig nem tartozik az Európai Unió közösségi joga által érintett területre, ezáltal az Európai Uniónak ezen a területen szabályozási jogosítványa nincs. Továbbra is az a világos üzenetünk, hogy Európa nem tud megbirkózni a korlátlanul ideérkező bevándorlókkal. Az egyetlen megoldás a határok lezárása. Az egyetlen megoldás az, ha nem betarthatatlan közösségi jogot alkotunk, hanem a betartható szabályaink betartását megköveteljük az uniós tagállamok tól. Ha az Európai Unió ezt megteszi, akkor a menekültügyi eljárások lefolytatásával a már itt lévőknél el lehet dönteni, hogy ki az, akinek a menekültstátus jár, ki az, akit a menekültstátus megillet, és ki az, akit pedig ennek hiányában Európa területérő l ki kell toloncolni. Viszont ha ez a helyzet nem változik, és naponta több mint tízezer ember áramlik az Európai Unióba, akkor nem lesz olyan megoldás, amely a belső határok légiessé válása folytán szabad mozgásteret biztosító belső schengeni zónában az o rszágok közötti elosztást végrehajthatóvá teszi, és amely garantálja, hogy egy ilyen döntés, még ha egyébként a közösségi joggal összhangban állna is, végrehajtható lenne. Röviden összefoglalva az előterjesztők véleményét, ez az országgyűlési döntés, ez a törvény arra kötelezi a kormányt, hogy forduljon a luxemburgi uniós bírósághoz az Európai Unió Tanácsának döntésével szemben, mert ez a kvótákról szóló döntés végrehajthatatlan, értelmetlen, és az Európai
