Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Dr. Szél Bernadett (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Munkások nélküli munkaalapú társadalom?” címmel - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
2359 (16 .10) Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyengébb szakmai tudással rendelkező, kevesebb munkatapasztalattal rendelkező álláskeresők azok, akik nehezebben találnak munkát a versenyszférában, mert azt kell mondani, sajnos nem kapkodnak értük a munkaadók. Őszi ntén kell beszélni arról is, hogy a munkaerőhiány mértékére vonatkozó állítások rendkívül eltúlzottak, amit ön mondott, valószínű, a hazai sajtó egy részéből szedte ezeket az adatokat. Az állami foglalkoztatási szolgálatra a társas vállalkozásoknak átlagos an csak mintegy másfél százaléka jelent be havonta munkaerőigényt, a KSH adatai szerint pedig a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál kevesebb mint 30 ezer betöltetlen pozíció volt 2015 második negyedévében. Valljuk be, hogy a közel 4,3 millió fogl alkoztatotthoz képest ez nem egy hatalmas szám. Azt gondolom, hogy képviselő asszonynak komolyan át kellene gondolnia a véleményét, amikor egyedül a kormányt teszi felelőssé a hazai bérek színvonala miatt. Világosan kell látni ugyanis, hogy a munkavállalók többsége bérének a foglalkoztatók a meghatározói, ebben a kormánynak közvetlen szerepe nincs. Ebben a szektorban a béreket a munkaerőpiac keresletkínálati viszonyai, a vállalkozások költségviselő képessége, továbbá a munkavállalók és a munkaadók alkuja h atározza meg. A versenyszféra bérei természetesen kiemelten fontosak a kormány számára is, ezért teremtünk fórumot arra, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal meg tudjon egyezni például a minimálbér mértékében is. E tárgyalások szereplői nyilván fontos feladatuknak tartják, hogy a sok tekintetben változó munkaerőpiaci körülményekre, az egyes területeken megjelenő munkaerőhiány orvoslására is keressék a választ, és ezt így is teszik. A kormány érdekelt abban is, hogy a minimálbér tovább növekedjen. Félre vezetőnek tartom azonban, hogy képviselő asszony a magyar nettó minimálbér elmaradásáról beszélt. Egyrészt reális összehasonlítást csak vásárlóerőparitáson lehet végezni, amelyik azt mutatja egyébként, hogy a középmezőnyben vagyunk Európában, legfőképpen a középeurópai államok között. Másrészt nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az egykulcsos adórendszer a családi adókedvezményen keresztül figyelembe veszi az eltartottak számát is, ennek eredményeképpen a gyermekeket nevelő családok munkavállalóként alig fizetnek adót, vagyis kézhez vett bére gyakran egy munkavállalónak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) majdnem megegyezik a bruttó bérével. 20102014 között átlagosan 10 százalékkal nőttek a reálbérek (Az elnök jelzi az időker et leteltét.) , úgyhogy azok a gondolatok, amiket képviselő asszony itt megosztott velünk, nem állják meg a valóság próbáját. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Kérdezem képviselő asszonyt, elfogadjae az államtitkári választ. DR. SZ ÉL BERNADETT ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, a válaszát sajnos nem tudom elfogadni. Tudja, sok mindent tudnék mondani, de elégedjünk meg egy dologgal: a közszférában 7. éve a bérek befagyasztva vannak, és a kettős mérce igenis létezik, a jó gazdasági teljesítményre való hivatkozással megduplázták az állami cégvezetők alapbéreit, a busás prémiumokat beépítették az alapbérbe, mondván, hogy önök félnek attól, hogy majd a piac elszívja őket. Itt aggódtak az elvándorlás miatt. De mi van azokkal az emberekkel, akik nincsenek vezető pozícióban, és ezt az országot a hátukon hordják? Az ő fizetésükért nem aggódik, államtitkár úr, ön és a minisztériuma? Tudja, én azt látom, hogy egy minimálbéres közalkalmazottnak a munkája eszerint 50szer, 100szor kevesebbet ér, mint a vezetőé, és én azt gondolom, államtitkár úr, hogy a propagandát itt és most be kell fejezni, és el kell kezdeni béreket emelni. Amíg a minimálbér a létminimumot meg sem közelíti, ha a nettóját nézzük, addig ebben az országban önöknek nincs joguk arra, hogy önfényezésbe kezdjenek, ha bérekről van szó. Az adózók fele gyakorlatilag ilyen bérekért dolgozik,