Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Ágh Péter (Fidesz) - a honvédelmi miniszterhez - „A Balaton 2015 gyakorlat eddigi tapasztalatairól mit tud elmondani?” címmel - ÁGH PÉTER (Fidesz):
2360 4 millió emberről van szó, aki ebben az országban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) nem kapja meg azt, amire a minimális megélhetéshez szüksége van. Nem fogadom el a válaszát. (Dr. Józsa István tapsol.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Mivel nem fogadta el a választ, ezért kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás .) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 105 igen szavazattal, 31 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Ágh Péter (Fidesz) - a honvé delmi miniszterhez - „A Balaton 2015 gyakorlat eddigi tapasztalatairól mit tud elmondani?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Ágh Péter, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a honvédelmi miniszterhez: „A Balaton 2015 gyakorlat eddigi tapasztalatairó l mit tud elmondani?” címmel. Ágh Péter képviselő urat illeti a szó. ÁGH PÉTER ( Fidesz ): Tisztelt Államtitkár Úr! Az uniós határvédelmi szabályozás azon alapul, hogy a külső határok védelmét a schengeni övezetről az uniós külső határral rendelkező tagállam ok látják el. A külső határral nem rendelkező tagok, mint például Németország, sokáig csak élvezték a belső határőrizet felszámolásának az előnyeit, amelyek a szabad mozgás és a belső piac működési lehetőségeinek kiteljesedéseiből fakadtak, így nemigen fog lalkoztak határvédelemmel, mert az nem jelentett eddig feladatot számukra. Most azonban veszély fenyegeti a schengeni rendszert. Míg az Unió közös európai megoldást szorgalmaz, és a menekültek elosztására szolgáló kvótarendszert erőltetett a tagállamokra, addig mi, magyarok látjuk, hogy nincs is értelme a bevándorlók elosztásáról beszélni, mert egyrészt nem oldja meg a bevándorlási hullám áramlásának a kontrollálatlan folyamatát, továbbá újabb problémákat generál. Kérdem én, hogy azokat a migránsokat, akike t Magyarországra telepítenének, de ők eredetileg Németországba indultak el Szíriából vagy bárhonnan máshonnan, milyen eszközökkel lehet majd maradásra bírni. Az eddigi eseményekből is látszik, hogy nem életszerű a kvóta alapján a migránsok elosztása, nem i s beszélve azokról, akik nem kapnak státust. Brüsszelnek nincs joga ránk kényszeríteni egy olyan megoldást, amelyet nem akarunk. Értelmetlen, mert meghívót jelent újabb millióknak és veszélyes is az európai kulturális identitásra nézve. Ráadásul a magyar l akosság egyértelműen kinyilatkoztatta a nemzeti konzultáció során, hogy Magyarországot meg kell védeni az illegális bevándorlók okozta problémáktól vagy egy esetleges katasztrófától. Most újra a magyar állampolgárokhoz fordultunk, hogy támogassák Magyarors zág kormányát abban, hogy a kötelező betelepítési kvóta ellen fellépjen. A petíció aláírásával a magyar állampolgárok, akik egyben európai állampolgárok is, kinyilváníthatják, hogy elfogadhatatlan az, hogy Magyarországon kívül döntsék el, hogy kikkel akaru nk együtt élni. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Államtitkár Úr! Kiemelkedő, ahogy a magyar rendvédelmi szervek kezelték a menekültáradatot. Magyarország lépésről lépésre világosan megmutatta, hogy ezt a hely zetet ugyan lehet kezelni, és az éles kritikák ellenére számos európai ország alkalmazza már a magyar megoldásokat. A migrációt érintő lépésekkel kapcsolatos együttműködés természetesen nemzetközi színtéren is zajlik, amire Magyarország mindig is nyitott v olt, mert a tartós megoldást csak egy
